November 23-án, pénteken reggel érezni lehetett, hogy mindenki az estére készül, hiszen elsőnek rendezték meg a Galaxisok Éjszakáját a Könyvesben. Az utolsó egyeztetéseket követően délután hazaindultunk, hogy összeszedjük a hálózsákunkat és minden egyéb mást, amivel hozzátehettünk az esti jókedvhez.
Mivel én DÖK-ös vagyok, beláthattam a kulisszák mögé, együtt készülhettem társaimmal és a tanárokkal az eseményre, és be kell vallanom, néha fárasztó volt, mégis megérte, hiszen egy elképesztő jó programban vehettem részt.
18 órakor már ott voltam, mert azt a feladatot kaptam, hogy ruhatáros legyek a barátaimmal együtt. Már az elején nagyon sok diák volt. 19 órakor volt a megnyitó, innentől pedig reggel hét óráig folyamatos programok gazdagították az éjszakát. Volt sokféle vetélkedő, könyvbemutatások szépirodalmi és szórakoztató irodalmi művekből, filmvetítés, kódex és japán könyv készítése, meseolvasás, sci-fi történet írása és képregényrajzolás, hangoskönyvhallgatás. A legérdekesebb persze a csillagvizsgáló volt, és nemcsak az éjszakai égboltot csodálhattuk, hanem a kivilágított Megyeri hidat is. Sajnos az ISON-üstököst nem láthattuk, mert az égbolt befelhősödött, de mikor kitisztult, megcsodálhattuk a csillagképeket és a Hold szivárványszínű udvarát.
Hajnali négy órakor Wintermantel Zsolt polgármester úr is ellátogatott hozzánk, felolvasott egy részletet kedvenc könyvéből, a díszteremben beszélgetett velünk. A végén pedig feljött Szepesváry igazgató úrral, Udvardi tanár úrral és a DÖK-ösökkel a csillagvizsgálóba.
Ezek után befejeződtek a programok, bevonulhattunk a „hálószobákba”, ahol hét óráig pihengethettünk, beszélgethettünk, vagy a fáradtabbak aludhattak, akik pedig éhesek-szomjasak voltak, a büfében ehettek vagy teázhattak.
Hét órakor felébresztettek mindenkit. Kaptunk egy héliumos lufit és egy papírkártyát, amelyre ráírhattuk a kedvenc könyvünk címét. Ezután mindannyian kivonultunk, és szélnek eresztettük a lufikat, majd a Könyves hagyományához illő módon kiabáltunk egy „ingyiribingyiri”-t.
Fáradtan, mégis vidáman indultunk el hazafelé, a kezünkben egy „Szepi-féle” teával és finom kiflivel, remélve, hogy jövőre is lesz Galaxisok Éjszakája.
Ács Fanni
Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium