Negyven évvel ezelőtt, 1986. május 31-én történelmi sikert ért el az Újpest vízilabdacsapata, az akkor még Újpesti Dózsa néven szereplő együttes 19 év után ismét magyar bajnoki címet ünnepelhetett.
Az Újpesti Dózsa az 1985–86-os idényben szinte megállíthatatlan volt, a csapat az egész bajnokság során mindössze egyetlen mérkőzést veszített el. A bajnoki cím sorsa azonban így is csak az utolsó fordulóban dőlt el, hiszen az UTE és a BVSC végig fej fej mellett haladt a szezon során.
Az évforduló kapcsán Kristóf Andrással, az Újpest akkori játékosával beszélgettünk, aki azon a bizonyos bajnoki mérkőzésen többször is betalált az ellenfél hálójába. Kristóf András szerint a siker egyik legfontosabb kulcsszereplője Görgényi István volt, aki 1984-ben vette át a csapat irányítását.
„A tehetség korábban is megvolt a játékosokban, de össze kellett kovácsolódni ahhoz, hogy igazán győztes csapat legyen belőlünk” – emlékezett vissza. Az edző teljesen új szemléletet hozott az együtteshez. A keményebb felkészülésnek és az új edzésmódszereknek köszönhetően az Újpest a mérkőzéseken fizikailag rendre felőrölte ellenfeleit.
„Szétúsztak mindenkit.” A mérkőzések harmadik negyedében egyszerűen elfáradtak az ellenfelek – fogalmazott Kristóf András és hozzátette, hogy Görgényi nemcsak szakmailag volt kiváló, hanem emberileg is rendkívül jól kezelte a játékosokat. Ismerte a csapat „mélylélektanát”, jól viszonyult az emberekhez, és mindenkiben meglátta az egyéni adottságokat.
(Görgényi István később is kiemelkedő sikereket ért el, az ausztrál válogatott edzője lett, akikkel olimpiai bajnokok lettek. Játékos-pályafutása során pedig világbajnoki címet és olimpiai ezüstérmet is szerzett.)
Kristóf András szerint abban az időben több rivális klub is rendelkezett kimagasló képességű játékosokkal. A BVSC, a Vasas vagy éppen az FTC bizonyos részterületeken erősebbnek számított az Újpestnél, összességében azonban az összekovácsolódott csapat jobbnak bizonyult.
„Alázat, munka, szorgalom, kitartás”
Az egykori játékost arról is kérdeztük, milyen tanácsot adna a következő generációknak, mi lehet a siker receptje. Mint mondta, a vízilabda rendkívül kemény sportág, amely rengeteg munkát igényel, és még a sok befektetett energia sem garantálja a sikert, vagy akár azt, hogy valaki első osztályban játszhasson.
„Ha nincs alázat, munka, szorgalom és kitartás, akkor nincs eredmény” – hangsúlyozta. Ugyanakkor hozzátette, egy közepesnél tehetségesebb játékos megfelelő szorgalommal és kitartással végül győzelemre vezetheti csapatát.
A negyven évvel ezelőtti bajnoki cím máig meghatározó emlék az Újpest történetében – nemcsak az eredmény miatt, hanem azért is, mert egy valódi közösség ért fel a csúcsra.
A legendás csapat tagjai a jubileum alkalmából június 6-án újra összegyűlnek, hogy közösen emlékezzenek vissza az akkori nagy diadalra és az együtt megélt sikerekre.
A korabeli sajtó így számolt be az Újpest bajnoki címéről és történelmi sikeréről:
„Görgényi István, az Ú. Dózsa edzője az utolsó mérkőzésük után beperdült a Hajós Alfréd uszoda nyitott medencéjébe. Ruhástól dobták be a játékosai és a lelkes szurkolók. Ez azt jelezte, hogy az Ú. Dózsa megnyerte a bajnokságot (…) Függetlenül a BVSC–Vasas találkozó eredményétől, egy pont mindenképpen kellett a bajnoksághoz, és egy nagyon izgalmas, küzdelmes, látványos mérkőzésen sikerült. Az más kérdés, hogy vereség esetén is meglett volna az arany, hiszen a Szőnyi úton a Vasas legyőzte az Ú. Dózsától két ponttal lemaradva álló második helyezett BVSC-t.”
SZFM