Vermes Krisztián, „a kapitány” súlyos sérüléséből felépülve a szezon kezdete óta ismét védelmünk meghatározó tagja. Saját nevelésű játékosunk örömmel vállalja magára a karszalaggal járó feladatot, a gyengébb tavaszi kezdés után pedig a kemény edzések után a Debrecen ellen javítana.
– Kapitányként mennyire volt nehéz dolgod a Paks elleni mérkőzés után?
– Szerencsére, vagy nem szerencsére, de nem volt sok dolgom. Mindenki átérezte a történtek súlyát, és tudtuk, hogy olyan mérkőzés következik, ami igen nehéz lesz.
– Marc Leliévre említett egy beszélgetést, amit a magyar játékosok szerveztek. Mi hangzott el, mit tudhatunk meg erről?
– Ezt mi, játékosok szerveztük. Az volt a cél, hogy őszintén leüljünk egymással, és beszéljük meg azt, ha bárkinek valamilyen gondja lenne, vagy akár azt is, ha lélekben egyedül nem tudta feldolgozni a Paks elleni vereséget. Azt mondhatom, hogy baráti beszélgetés zajlott. Az egységről szólt az egész.
– Kívülről úgy tűnt, hogy a Ferencváros ellen a döntetlen reálisabb eredmény lett volna, sőt, voltak időszakok, amikor egyértelműen jobbak voltunk. Visszatekintve, belülről ti hogyan éltétek ezt meg?
– Abszolút így éltük meg mi is. Voltak nekünk is lehetőségeink. A kilencvenkettedik percben már én is azt hittem, hogy meglesz a döntetlen. Győzelemre készültünk, de a kilencvenkettedik percben az ember örült volna idegenben az egy egyes eredménynek is. Sajnos kaptunk egy ilyen gólt az utolsó másodpercekben – be kell vallani, remekül eltalált lövés volt –, és vereséget szenvedtünk.
– Az eredménytől függetlenül a csapat láthatóan összekapta magát. Mit várhatunk a folytatásban?
– Jobban együtt volt a csapat, egységesebb, kompaktabb volt. Azt gondolom, erre építhetünk a jövőben, ezen az úton kell továbbmennünk, viszont a támadójátékunkat feltétlenül erősítenünk kell. A szervezettség most már megvan, a támadójátékunkat kell jobban segítenünk, és minden rendben lesz.
– A Ferencváros ellen a védelem közepén kaptál újból szerepet, helyet cseréltetek Szélesi Zolival. Ennek mi volt az oka? Előreláthatóan ez így marad?
– Mivel tudtuk Bödéről, hogy jó fizikumú, erős játékos, edzőnk úgy érezte, hogy nekem és Bojan Mihajlovicsnak kell semlegesítenie. Nem tudom, hogy a továbbiakban hol számít rám az edző, majd valószínűleg beszél velem és Szélesi Zolival is.
– Melyik posztot érzed egyébként jobban magadénak, vagy kényelmesebbnek?
– Egyik poszt sem „kényelmes”, főleg a belső védőé nem, ott tényleg egy szempillantásra sem hagyhat ki az ember, folyamatosan uralni kell a játékot. Én jobbhátvédként jobban érzem magam, de egyáltalán nem áll távol tőlem a középső védő szerepe sem.
– A százötvenedik mérkőzésedre készülsz idén az NB I-ben, gondolatban elkezdtél már összegezni? Hogyan tekintesz vissza?
– A stadionmagazinunkban láttam, hogy idén lehet a százötvenedik mérkőzésem. Nagyon sajnálom, hogy volt az a másfél éves periódus, amit ki kellett hagynom a sérülésem miatt. Ha ez nincs, akkor lehetne már több mérkőzésem is, talán közelebb a kétszázhoz. Nagyon boldog vagyok, hogy ezt a csaknem százötven magyar bajnokit egytől egyig az Újpestben játszhattam. Emellett van harminckét első osztályú holland mérkőzésem is, ezekre a számokra boldogan és büszkén gondolok.
– Legközelebb a DVSC ellen idegenben növelheted NB I-es meccseidnek számát. Hogyan alakul addig a csapat programja?
– A DVSC elleni meccs még messze van, azzal pedig már korábban tisztában voltunk, hogy most kemény hét következik a válogatott szünet miatt, szóval az elmaradt MTK elleni mérkőzés erre nem volt befolyással. A jövő héten viszont már biztosan a Debrecen elleni taktika begyakorlásáé lesz majd a főszerep.
kép és szöveg: ujpestfc.hu