A 22. helyen végzett Budapest a légszennyezettség miatt leginkább károsult városok listáján. Évente mintegy 3300 millió euró, a Budapesten megtermelt GDP 6,2 százalékának megfelelő összegű veszteséget okoz a fővárosban a szennyezett levegő az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) tanulmánya szerint – írja a Greenpeace közleménye alapján a Népszava.
A kutatás a légszennyezés miatti megbetegedések és halálozások költségeit vizsgálta 432 európai városban.
Az ebből fakadó veszteség egy lakosra számítva Bukarestben, Milánóban, Padovában, Varsóban és Pozsonyban a legnagyobb, de
Budapest is az élmezőnynek mondható 22. helyen végzett.
A kutatás a magyar települések közül még Debrecent, Győrt és Pécset vizsgálta; az egy főre jutó éves veszteség tekintetében ezek a városok a 319., 158., illetve 275. helyet foglalták el – áll a tanulmányról szóló Greenpeace-közleményben.
A kutatás kiemeli, hogy a szennyezettség a kelet-közép-európai országokban döntő mértékben a fűtésből és a közlekedésből ered.
„Bár a koronavírus-járvány első időszakában Európa-szerte csökkent a gépjárműforgalom, és ezzel párhuzamosan a légszennyezés is, az utóbbi hetekben nagyrészt visszaállt a forgalom, és ezzel együtt a légszennyezettség mértéke is a járványt megelőző szintre. Sürgető a leginkább szennyező járművek forgalmának korlátozása Budapesten; a Greenpeace ezen kezdeményezését már több mint 35 ezer ember támogatta aláírásával. A kormányzattól pedig azt várjuk, hogy sürgősen nyújtson anyagi támogatást legalább a legszennyezőbb buszok cseréjére”
– mondta Simon Gergely, a környezetvédelmi szervezet szakértője.
Hozzátette:
„A súlyos gazdasági következmények mellett tény, hogy Budapesten az elmúlt 15 évben kétszeresére nőtt az asztmás gyermekek száma, és évente több mint kétezren halnak meg idő előtt a szennyezett levegő miatt. Most, a járvány második hulláma során különösen fontos lenne, hogy tiszta legyen a levegő, hiszen a szennyezett levegőnek való kitettség súlyosbítja a koronavírus-megbetegedéseket.”
A szervezet kilométer- és szennyezésarányos városi útdíjat vezetne be a helyzet javítása érdekében. Utaltak arra is, hogy a kormány már idén januárban kinyilvánította:
együttműködne a Fővárosi Önkormányzattal ennek megvalósításában, és várja az önkormányzat javaslatát.
Arról viszont egyelőre nincs nyilvános információ, hogy hol tartanak az erről szóló tárgyalások, vagy egyáltalán zajlottak-e tényleges egyeztetések a témában.