A rendszerváltozás két évtizedes történetének külön fejezetét alkotják az önkormányzatok. Az 1990-ben a közigazgatás és az államigazgatás fogalma elkülönült egymástól. Az önkormányzatok által végzett igazgatás, vagyis az önkormányzati igazgatás különvált az államigazgatás szervei által végzett igazgatástól, az államigazgatástól. Közel egy évtizede az önkormányzati igazgatás szükséges reformját emlegetik politikusok, a városok, kerületek vezetői, a polgármesterek. Újpest polgármestere azt az álláspontot képviseli, hogy az elkövetkezendő négy éves kormányzati és önkormányzati ciklusban konkrét előkészületekre lesz szükség a reform érdekében. Erről beszélgettünk ezen a héten Újpest polgármesterével.
– A közigazgatás tervezett reformja régóta várat magára. Vajon mi ennek az oka?
– Hat-hét évvel ezelőtt éppen az újpesti székhelyű Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Kara szervezett a közigazgatás reformjáról tudományos konferenciát az újpesti városháza dísztermében, amelyen jogászok, közigazgatási szakemberek mellett számomra is lehetőséget nyújtottak arra, hogy gyakorló polgármesterként mondjam el a témáról véleményemet. Az előadók és a hallgatóság soraiban ülők véleménye egyértelműen volt: sokáig nem odázható el a folyamat. Nemcsak ez az egyetlen fórum tartotta szükségesnek a reformot. A követendőnek ítélt elővárosi koncepció gondolata a fővárosban is felmerült távolabbi célként, de elhalt a kezdeményezés. Már akkor is megfogalmazódott: felső szintű politikai akarat nélkül és több éves előkészítő munka kell ehhez. Most azt remélem, az országot újraépítve meglesz az a kényszerítő erő, ami ösztönzőleg hat majd.
– Miért fogalmazódott meg a reform gondolata?
– Budapest közigazgatási rendszere felett eljárt az idő, húsz év elegendő tapasztalattal járt. Bebizonyosodott, a korszerű, Nyugat-Európában már bevált modern közigazgatási gyakorlatot célszerű átültetni- a magyar sajátosságok, és a magyar gazdaság teljesítőképességének figyelembevételével- Budapesten is. De a világban szétnézve is tapasztaljuk, még az Amerikai Egyesült Államokban sincs öt olyan város amelynek lakossága 2 milliónál nagyobb. Budapest közigazgatási rendszere most a fővárosra és a kerületekre, vagyis 23 részre van osztva. Miközben ugyanolyan séma alapján dolgozunk, egymástól eltérő adottságú kerületek kerülnek azonos megítélés, egy kalap alá. A XVIII. kerületben például van mezőgazdasági ügyosztály, hogyan vethető össze ez a kerület az V. és az I. kerületek önkormányzataival? Újpesten két műemlék épület van, a Belvárosban, a Várban ennél sokkalta több.
– Az első ciklus végén járva az Ön kezdeményezésére jött létre a Külső Kerületek Önkormányzati Szövetsége, amely pont az eltérő adottságú önkormányzatok érdekérvényesítését vállalta fel…
– Már akkor is szükség volt erre, de azóta eltelt majd 16 év. Az érdekképviselet bármennyire hasznos, ma már kevés. Az elővárosi rendszer modelljét érdemes végig gondolni, szerintem a külső kerületeknek a főváros elővárosait kell képezniük. A belső kerületek pedig a budapesti önkormányzatot képeznék. Erre találunk modellt Nyugat- Európában szép számmal. A hatáskör átrendezésre is szükség lenne. És a költségvetés újragondolására is, vannak ugyanis olyan feladatok, amelyek elsőbbséget kell, hogy élvezzenek és nem a nyereségességre kell irányulniuk. Ilyen a városi közlekedés, a közművek működtetése, a csatornázás, a gáz szállítás . Amikor Podmaniczy Frigyes közel 140 éve létrehozta a Fővárosi Közmunkák Tanácsát és Budapest fejlesztése érdekében általános rendezési terveket alkotott, tudta, hogy a piac nem mindenható. Az önkormányzat sem gazdasági vállalkozás, azért jött létre, hogy biztosítsa az alapellátásban például az oktatást, avagy a szemétszállítást, a vízvezetékek kiépítését. Más mondok: egészen más hatáskörben működik, mégsincs markánsan szétválasztva a hivatal és az önkormányzat. Szövevényesek a pénzügyi rendszer: nem tartom jónak, hogy például az Újpesten keletkező bevételeket- például az iparűzési adót- a főváros osztja újra.
-Az elővárosi koncepció mellett időnként felröppen a hír, Újpest visszaszerezné hajdani városi rangját…
-Amit persze a bulvársajtó a kedvére forgat ki, és olvas a fejemre…Jómagam éppen annyit mondtam erről: nézzük meg, mi lenne a legjobb az Újpestieknek. Miközben mindenki tudja, városrészünk ezernyi szállal kötődik a fővároshoz, s azt is gondolom, az újpestiek nem szavazták volna meg a leválást, még abban az esetben sem, ha sok pontban pozitív lett volna a vizsgálat eredménye. Az önállóság kettőssége ugyanis óvatosságra int. Egyfelől vonzó, hogy egy újpestnyi méretű város, mint például Győr, költségvetése közel duplája a miénknek, miközben Újpest az infrastruktúrát tekintve jobb helyzetben van. A nagyobb költségvetésből többet költhetnénk a kötelező alapfeladatokra és a szabadon választottakra egyaránt. Ennek ellent mond, amiről már tettünk említést, azok a szálak, mint közlekedés, egészségügy, oktatás, a fővároshoz is köt és amelyek elszakítása nem lehet a célunk.
– Az egykori elődvárosból -Újpesttől – így lesz elővárosi javaslat ?
-Az már bizonyos, hogy a 20 évre visszanyúló önkormányzati törvény változtatásra érett. Az a rendszer ami van, az már tarthatatlan. Korábbi vezetőtársam mondása nagyon találó, ezért is idézem: a luxemburgi jogszabályok balkáni állapotokra alkalmazzuk. Ezért említetem, hogy a korszerű követelményeknek a magyar sajátosságokat is tükrözni kell. Jó példák erre a közbeszerzési jogszabályok, amelyek kizárják , hogy egy-egy munkára újpesti kisvállalkozások pályázzanak. Nemcsak a közigazgatási modellt kell újradolgozni, milliós és egy esetben véleményeztetni. Szükség van arra is, hogy legyen az is része, hogy ne csak a politikának, hanem a végzettségnek, a gyakorlatnak is legyen követelményként jelen. Ma még szakmai tudás, végzettség nélkül is lehet valaki polgármester, de képviselő is. Vannak első munkahelyes képviselők is. Miközben a polgármesternek kevés a személyes döntési szabadsága, felelőssége kiterjed minden döntésre szavazógombot pártutasításra nyomó képviselők helyett is.
–Várható-e reformfolyamat elindítása?
-Szükségszerű lesz és az előttünk álló 4 év kell is az előkészítő munkához. Erre a kormánynak fel kell készülnie és a politikai akaratot ennek szolgálatába kell állítania. Azt gondolom nem az a reform folyamat, ha a képviselők számát csökkentenék. A javadalmazást lehet. A többi a demokráciát csorbítaná, és a kis létszámú döntéshozók az egykori tanácsi végrehajtó bizottságot mintáznák. Ezért mondom, hogy nagyobb teret a szakmának és a választhatóság kritériumainak.