A szép, gondozott és élhető környezet megnyugtat, otthonosságot áraszt, javítja a közérzetünket, hangulatunkat. Ezt vallja Rádi Attila, aki 2010-ben azzal az elhatározással vállalta az alpolgármesteri munkát, hogy minden egyes újpesti azt érezze: odafigyelnek rá, foglalkoznak vele, törődnek a lakóhelyével, környezetével. Amiben teheti, ma is kikéri az emberek véleményét, az Újpesti Párbeszéden túl egyes ügyekben külön-külön közvélemény-kutatást végez, hogy tudja: kinek, mire van szüksége, miben szeretne változást.
Alapjaiban ma is úgy gondolom, hogy nem politizálni küldtek ide a választópolgárok, hanem hogy tegyem meg a lehető legtöbbet, a lehető legjobban azért, hogy Újpest a legjobbak városa legyen, a hely, ahol szeretünk élni. Számos olyan feladattal foglalkoztunk az elmúlt években melyek évtizedek óta megoldatlanok. Ha a nagyobbakat említem, a Görgey út felújítása, az Piac új épületének megépítése, a Szilas park menti parkok lehetetlen állapotokból történő felújítása, átalakítása, a használhatatlan Semsey és Ugró Gyula parkok betonmezői. Mind olyan dolgok, amelyek korábban elmaradtak, nem tudták vagy nem akarták megcsinálni. Csapatmunkával, új ötletekkel sikerült megvalósítani a terveket, amelyek Újpest javára váltak. Hiszen például a Szilas parkra a koszos dzsungel volt legjobb szó. Kevesen merészkedtek a rossz állapotú fák közé. Olyan volt, mint Rumcájsz erdeje, időnként furcsa alakok léptek ki az ágasbogas bokrok közül. Nem volt jó érzés arra sétálni, lehulló faágak között lehetett csak kutyát sétáltatni vagy futni. Az átalakításnak köszönhetően egy biztonságos, átlátható, fás, ligetes park készült, ahol a kivilágított sétányon sétálhatnak az újpestiek, még a korán sötétedő téli napokon is. A Szilas Családi Parkban számos kikapcsolódási lehetőség várja a gyerekeket, és hamarosan teljessé váló Szilas Aktív Parkban pedig a fiatal és felnőtt korosztályt.
Újpest jelentős részén lakótelepi házak állnak, közöttük sok-sok parkoló autóval. Hogyan sikerül fenntartani az egyensúlyt az aszfalt és a zöld parkok között?
A városi lakótelepeket a 70-es évektől kezdték építeni. Az akkori kisvárosi környeztet durván átalakították. Magas házakat emeltek, hogy sok-sok embernek legyen a korszellem szerinti modern lakása. Gyerekként, 1976-ban láttam a Berdában a magas házak között a nagy aszfaltmezőket, a frissen ültetett kisfákat, a földes mezőket, dombokat, ahol még a fű sem nőtt ki. Aztán a természet erőre kapott, a fák megeredtek, a fű kinőtt, a cserjék bebokrosodtak. Az építkezés után elindult az élet. Ha megnézzük a lakótelepeinket, akkor jellegükben nem változtak azóta. Sokkal több autó lett, de a parkok, parkolók nagysága nem változott, és nem is tud változni még jó darabig. Ami változhat és változott is az elmúlt 9 évben, az a házak közötti területek kinézete. Ebben nagyon sokat léptünk előre, és erre büszke vagyok. Bár egyesek újabban azt terjesztik, hogy összevont szemöldökkel járkálok Újpest utcáin, az ujjamon egy betonkeverő slusszkulcsát pörgetem, és fogcsikorgatva töröm a fejem, hogy mit is tudnék lebetonozni holnap. Ilyen butaságokkal nem érdemes vitatkozni, a valóság önmagáért beszél. Azt kérem a kétkedőktől, hogy menjenek el az Ugró Gyula parkba, a Semsey parkba, a Rózsavirág térre, a Szilas Családi Parkba, Szigeti József sétányra, és kérdezzék meg az ott élőket, hogy mi volt ott 10 éve, és nézzék meg, mi van ott most. Fákat ültettünk, virágos, füves gyepes parkok jöttek létre. Csupa olyan dolog, amit az ott élők kértek. Lehet, hogy nem minden tetszik mindenkinek, de az biztos, hogy az újpestiek szeretik és elfogadták ezeket a változásokat, használják a parkokat, sétányokat, mert nem lehet egész nap a négy fal között lenni. Ki kell mozdulni legalább egy órácskára. Ezek a lakótelepi parkok, ugyanúgy mint a 70-es években, tovább fognak élni, zöldülni, megnőnek a fák, évről évre több árnyékot fognak adni.
Jó, jó, de jön a kérdés, hogy mi lesz a Istvántelekkel, a Nyár utcával, a Pozsonyi lakóteleppel, Káposztásmegyerrel.
Mint mondtam, büszke vagyok arra, amit elértünk a lakótelepi parkokkal, de korántsem végeztünk. Ez a munka sosem ér véget, mindig lesz mit tenni azért, hogy természetesebb, jobb, élhetőbb legyen a városunk, hogy újabb és újabb területek újuljanak meg ebben a szellemben. A jövőben a munkám során továbbra is első helyen szerepel a lakótelepi környezet megújítása. Pár héten belül elkezdődik az Árpád út és Hajnal utca menti park átépítése. Padokkal, játszótérrel, faültetéssel, virágosítással, új közvilágítás építésével. Aztán indul a Homoktövis park bejáratnak átalakítása, szintén faültetéssel, padok telepítésével, a meglévő sétány akadálymentes átépítésével. Készülnek Megyeren a Béke tér átalakításnak tervei, benne egy szép játszótérrel, és a meglévő sportpálya felújításával, a gyep felújításával, faültetéssel. A Pozsonyi lakótelepre futó- és tornapályát tervezünk. A Káposztásmegyeri Kordován tér terveit is hamarosan megismerhetik az ott élők, új parkkal és játszótérrel. Aztán megyünk tovább, következik az Erzsébet iskola előtti sétány, ahol a rengeteg kőburkolatot fogjuk csökkenteni, és amit csak lehet befüvesítünk, hogy egy kicsit javuljon a környezeti klíma. Hasonló fog történni a Bene iskola előtti hatalmas betonmezővel is. Ide jártam iskolába, szeretném, ha az itt élőkkel együtt kitalálnánk, hogy milyen legyen a házak környezete a következő évtizedekben. Szerintem ebbe kell pénzt és energiát fektetni, nem pedig monumentális beton mélygarázsokba, mint ahogy ezt mások beképzelik.
Tervek, tervek hátán, de mikorra lesz kész?
Az interjú elején felsorolt helyszínek is tervek voltak, aztán elkészültek. Ezek is el fognak készülni. Amíg alpolgármesterként felelős vagyok Újpestért, addig ezután is kiemelt helyen fognak szerepelni a parképítések. Természetközeli környezet a városi embernek is kijár. Sosem fogunk erdőben élni, hiszen egy világvárosban élünk, de törekedni kell, hogy olyan környezetet alakítsunk ki magunk körül, amely enyhíti és feledteti a városi zsúfoltságot. Ebben társaink, barátaink a növények, a fák, és az emberek, akik vigyáznak a környezetükre, Újpestre természetesen.
VA