Gróf Károlyi István 1840-ben egy modern iparos település alapjait tette le. Az itt élő ifjú polgárok hozták létre 1887-ben az Ujpesti Közművelődési Kört, amely hosszú időn át irányította Újpest szellemi életét, gondoskodott a színvonalas társasági élet szervezéséről, szórakoztató programjairól. Adományokból és egyéb bevételekből ösztöndíjalapot hoztak létre, amelyből tehetséges, szegény gyerekeket támogattak. Közel ezerkötetes gyűjteményük közkönyvtárként működött. Dr. Ugró Gyula, az egyesület egyik alapítója, majd elnöke a szervezet 50. születésnapján így emlékezett: „Akkoriban körünk tagjai sorába tartozott a községi elöljáróságnak úgyszólván minden számottevő tagja, országgyűlési képviselőnkkel: Wolfner Tivadarral az élükön, kik mindennap ott tárgyalták le a többi körtaggal az akkori községi szellemi és gazdasági ügyeket, úgy, hogy a község rohamos fejlődésének minden fontosabb ügye a körben döntetett el.”
Az egyesület a jelentőségéhez méltó épület létrehozását 1896. március 10-én határozta el. Műkedvelő előadásaikon összegyűjtött pénzből foglalták le a mai Árpád út 66. szám alatti telket. A házépítési alap adományokból, lakossági és banki kölcsönökből állt össze: közel nyolcvanan 500-1000 pengő közötti összeg adományozásával, illetve kamatmentes kölcsönzésével járultak hozzá. A terveket Kovács Frigyes műépítész készítette, a kivitelezés Kőrösi Lajos építőmester érdeme. Természetesen mindketten helyi lakosok voltak. Az utcai homlokzat jelentős részét elfoglaló, elegáns Kör Kávéház bevétele jelentette a kölcsönök törlesztésének biztos alapját, és jelentős támogatást nyújtott a közművelődési célok megvalósításában is. 1898. december 17-én díszközgyűléssel avatták fel az intézményt. Részletes beszámolót közöltek róla a helyi lapok: „Rendkívül fényes és elegáns tükrökkel s hatalmas csillárral ellátott hangverseny és tánczterem, nagyon kényelmes a kitűnő tekeasztallal büszkélkedő billiárd-terem, elég tágas az étkező s igen czélszerűek az olvasó, a kártya, a hivatalos helységek” – írta a Társadalmi Lapok. Az Ujpesti Közlöny pedig így tudósított: „… már áll a takaros kör a József és Árpád-utczákon kaczér diszitéseivel, nagy fényes ablakaival az Árpád útról kávéházzal, mely egyike lesz a legfényesebbeknek.”
A kedvelt intézmény az alapító civil szervezet irányítása alatt 1941-ig szolgálta a polgárok kulturális igényeit. Belügyminiszteri rendelettel ekkor oszlatták fel a Közművelődési Kört. Épületét először a Vitézi Rend kezelésébe vonták, 1942-től pedig a Magyar Országos Véderő Egylet helyi egysége működtette.
1945-től két esztendeig az alapító egyesület a korábbi hagyományoknak megfelelően igyekezett ujjászervezni magát az épület falai között, a helyiségeket azonban a kezdetektől meg kellett osztania az új rend pártjaival. 1948-ban a Magyar Dolgozók Pártja székháza lett. „Az elvtársak további fejlődését fogja elősegíteni, kiválóan alkalmas előadások és szemináriumok tartására…” – írta az Észak Pestkörnyék 1949 márciusában. 1951-től Ságvári Endre Kultúrotthon néven működött, majd 1965-ben – a lassan enyhülő politikai nyomás hatására – szinte észrevétlenül változott neve Ady Endre Művelődési Házra. Közel húsz évig látta vendégül programjain a város apraját, nagyját. Mesemozi, ismeretterjesztő előadások, klubok, szórakoztató rendezvények, bálok és képzőművészeti kiállítások követték egymást. 1986-tól jelentős átépítés, felújítás zajlott az épületben. 1993 augusztusában Polgár Centrum néven kiállítótermek, kamaraszínház, közösségi rendezvények tartására alkalmas helyiségek kialakításával nyílt meg újra.
Szöllősy Marianne