Krízistömb elbontása, parkosítás, bérlakásépítés, és ami a legfontosabb: az emberek, akiket ez a mindennapjaikban érint. Az Újpest Kapuja térségmegújítási projekt keretében szakmai konferenciát tartottak a lebonyolító konzorcium tagjai.
Ahhoz, hogy egy szegregátum – de akár nyugodtan mondhatjuk, hogy gettósodott környék – felszámolása sikeres legyen, sok mindenre szükség van, de legkevésbé a buldózerre. A területen ugyanis emberek élnek, az Újpest-szerte híres-hírhedt krízistömb lakói pedig esélyt kaphatnak a helyzetükből való kitöréshez. A bérlakásépítés és a parkosítás csak az azonnal és jól látható eredmények sorát bővíti, de az érintett emberi sorsok jobbra fordulása sokéves, összetett munkát kíván. Az Európai Unió társfinanszírozásával létrejött rehabilitációs beruházás keretében a szociális szempontok is előtérbe kerültek, így az Újpest Kapuja programot lebonyolító konzorciumhoz számos szervezet csatlakozott.
Medve Regina, a térségmegújítási program projektvezetője szerint az átfogó, több önkormányzati ciklust is érintő uniós fejlesztés nem pusztán arról szól, hogy a rendkívül elavult, sok esetben szinte életveszélyes, emberhez méltó életre alkalmatlan ingatlanokból korszerűbbekbe költözhetnek a lakók. A nagyon rossz anyagi és szociális körülmények között élő emberek, illetve családok arra is esélyt kapnak, hogy beilleszkedjenek a társadalomba, hogy új, pozitív impulzusokhoz jussanak, és perspektivikusabbá váljon a jövőjük. Mózer Péter, az Újpest Önkormányzatának Szociális Intézményének igazgatója a konferencián arról beszélt, hogy a minimumjövedelmi célkitűzések mellett szükség van arra is, hogy a nehéz helyzetben lévők aktiválási programokban vegyenek részt, ami személyre szabott módon keresi számukra a rossz körülményeikből történő kilépési pontokat. Ennek egyik legfontosabb eleme a foglalkozási mobilitás megteremtése.
A konzorcium tagjaként az átfogó programok egyik résztvevője a kerületi cigány nemzetiségi önkormányzat is. Molnár István Gábor, a szervezet elnöke arról beszélt, hogy az általuk működtetett tanoda már eddig is százas nagyságrendben segített a cigány és nem cigány gyerekeknek abban, hogy megállják a helyüket a közoktatás által támasztott követelmények között. Ugyanakkor sokszor a szülők is segítségre szorulnak, akik például sokszor nem is tudnak arról, hogy milyen jogosultságaik vannak, vagy éppen milyen segítségre számíthatnak a napi gondjaik leküzdéséhez.
Feladatot jelent, hogy a felszámolandó krízisterületen élők jelentős részének javulnak majd az életkörülményei; mégpedig pozitív értelemben. Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity elnöke arról beszélt, hogy ebben már több évtizedes tapasztalatuk van. – Újpest önkormányzata nagyon bátor volt, hogy bennünket, mint külső civil szervezetet bevontak a programba – mondta Szegfalvi, hozzátéve: az együttműködés keretében felvettek négy új szociális munkást, akiknek csak az a feladata, hogy az akcióterületen élők problémáival foglalkozzanak.
Az Újpesti Kulturális Központra is fontos feladat hárul a kezdeményezésben. Belán Beatrix, az ÚKK vezetője arról beszélt a tapasztalatokat összegző konferencián, hogy nem csupán a fizikai szükségletek kielégítése tartozik hozzá a szociális szempontok érvényesítéséhez, hanem a kultúra közvetítése is. Megvalósult már a Ficak közösségi tér, amely nemcsak programokat kínált a járvány miatti lezárás előtt, hanem találkozások helyszíne is volt. Belán Beatrix szerint ráadásul az is fontos, hogy a krízisterületen élők idővel bekapcsolódjanak a város programjaiba is, hiszen egy-egy előadás vagy koncert mindig társadalmi esemény is, az azon való megjelenés pedig a minőségi élet iránti igény kifejeződése.
A deszegregáció kérdése ugyanis nem pusztán anyagi kérdés, hanem rengeteg múlik a közösségi normák elsajátításán, másfelől pedig a többségi, jobb helyzetben élő lakosság befogadó szemléletének kialakításán is.
A konferencián Nagy István, korábbi, illetve Kanász-Nagy Máté, jelenlegi népjóléti alpolgármesterek is kifejtették véleményüket az Újpest Kapuja programmal kapcsolatban.
Kanász-Nagy Máté a VEKOP-pályázat jelentőségét abban látta, hogy az anyagi forrásokat teremt a kerületi lakáspolitika számára, amire általában a mindenkori kormányzati szinten sincs elegendő pénz. Szerinte az, hogy Újpest-városkapu térsége mind társadalmi, mind gazdasági, mind környezeti téren meg tud újulni, komoly előrelépés. A jelen városvezetés köszönettel tartozik a program elindítóinak, és az a feladatuk, hogy minél hatékonyabban végigvigyék a projektet.
Nagy István figyelmeztetett, hogy a pályázat elbírálásáig eltelt két évben az építőipari árak sajnos olyan mértékben szabadultak el, hogy a tervezett 31 bérlakás felépítése és a maradék 39 felújítása várhatóan a tervezett összegek duplájába kerül majd.
A jelenlegi alpolgármester felidézte, hogy korábban az újpesti önkormányzati rendszer számos önként vállalt pluszfeladatot nem tudott ellátni a kötelező törvényi minimum teljesítésén túl, a jelenlegi vezetésnek viszont épp az a célja, hogy bővüljenek a rendszer nyújtotta lehetőségek. Nagy István ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy az egymással versengő önkormányzati feladatok közül általában a szociális terület szenvedi el a legérzékenyebb veszteségeket, ami felboríthatja az ágazat kényes belső egyensúlyát.
Mindkét szakpolitikus elismerte, hogy önmagában a segélyezés nem vezet eredményre, ha nem teszik hozzá az univerzális, átfogó segítségnyújtás formáit. Kanász-Nagy Máté emellett hangsúlyozta, hogy az érdemalapú szociálpolitika helyett a szociális háló átfogó jellegére, a többfrontos, azonnali segítségnyújtásra és a megelőzésre igyekeznek koncentrálni, mert szerinte ez előzheti meg hatékonyan a társadalmi konfliktusokat.
Nagy István felhívta a figyelmet arra a csapdahelyzetre, hogy nem könnyű összehangolni a polgármesteri hivatalban folyó segélyezés automatizmusát azzal az igénnyel, hogy személyre szabottan kellene segíteni a rászorulókon. Ezt szerinte – az ellátórendszer túlterheltsége miatt – neki nem is sikerült elkerülnie.
Kanász-Nagy Máté nehezítő körülményként említette még az uniós adatvédelmi szabályokat, amelyek bár alapvetően jó és érthető célokat szolgálnak, nagyon körülményessé tudják tenni a szociális jelzőrendszer működését és a hatékony reakciót. Hozzátette, hogy a jövőbeli munkában számít Nagy István több évtizedes tapasztalatára és együttműködésére.
A konferencia teljes felvétele itt tekinthető meg:
*
Az összefoglaló a VEKOP-6.2.1-15-2016-00001 azonosítószámú „Újpest Kapuja” térségmegújítási és városrehabilitációs projekt keretében megrendezett online Újpesti Szociális Szakmai Napról készült. (2020.11.11.)
