Dunavirág. Ami nem egy pompázatos növény, hanem egy, a kérészek rendjébe tartozó rovar, akárcsak az ismertebb tiszavirág, amelynél azonban jóval kisebb méretű. A dunavirág szigorúan védett faj, egyetlen állatkának 10 ezer forint az eszmei értéke. Azonban az utóbbi időben tömegesen pusztulnak a Dunán és az Ipoly folyón, s a tudósok eddig nem tudták az okát. Azonban egy újpesti tudós, a káposztásmegyeri Kriska György az ELTE TTK Biológiai intézetének docense és az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója és társa, Horváth Gábor, az ELTE TTK Biológiai Fizika Tanszék egyetemi tanára felfedték azt a rejtélyt, miért vannak halálra ítélve a dunavirágok nőstényei a rajzás idején.
Erről és más titkok feltárásáról is szól a „Poláros Világ” című filmjük, mely csaknem negyed századnyi megfeszített kutatómunka eredményét és közérthető összefoglalását tartalmazza. A film december 27-én jelent meg a YouTube-on, tudományos blog is kapcsolódik hozzá és már 10.000 feletti megtekintésnél tart.
A dunavirág varázslatos életéről is készült természetfilm „A dunavirág rejtély” címen. Kriska György és fia, Ferenc alkotása, a tavalyi Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivál nyertesei között szerepelt. A legnagyobb hazai természetfilm fesztiválon két kategóriában csaknem 1400 film versenyzett, Kriska György és Kriska Ferenc díjnyertes munkája a kérészek kirepülésének évezredes titkát fejtette meg. Ezt a gyönyörű természetfilmet májusban a Duna TV is műsorára fogja tűzni. Ahogy a film beharangozójában is olvasni lehetett:
„Arisztotelész óta foglalkoztatja az embereket a kérdés, mi lehet az a titokzatos jel, amely egyszerre indítja be akár több milliónyi kérész kirepülését az esti órákban. A kutatók a tudomány legújabb vívmányait felhasználva próbálják megfejteni az évezredes rejtélyt. Vajon sikerrel járnak?”
Kriska György (Fotó: Várai Mihály / Újpest Média)
Kriska György és csapata sikerrel járt, és felfedezésükön múlt, hogy életben maradt ez a kiveszőfélben levő lény, a dunavirág.
Az emberi szem számára láthatatlan optikai környezet mesterséges megváltoztatása végzetes hatású a vízirovarokra, mert ennek során olyan ökológiai csapdák alakulnak ki, amelyek például a dunavirág kérészek tömeges pusztulását is okozzák. A globálisan jelen lévő jelenségkört majdnem negyed századnyi megfeszített kutatómunka révén tárták fel a tudósok. A titok az úgynevezett poláros világ megismerése, ami hozzájárult ahhoz, hogy 2016-ban a Harvard Egyetemen egy Nobel-díjasokból álló grémium tüntette ki őket az úgynevezett IgNobel-díjjal.
Kriska György legkorábbi ismeretterjesztő filmje az 1997 és 1999 között készült, kétrészes „Vizek és vízpartok élete” című alkotás, amit a 2001-ben elkészült „Újpest és környékének természeti értékei” című filmhez hasonlóan Hundidac Aranyéremmel díjazott az Oktatási Minisztérium és Hundidac szövetség. „A vízipók tényleg csodapók” című filmje pedig 2019-ben nyerte el a Nemzetközi Természetfilm Fesztivál Gödöllő IV. Kárpát-medencei Filmszemle, Kárpát-medence Természeti értékei szekció Természetfilmek kategória 1. helyezését. Későbbi díjnyertes filmjeit a „Vízi gerinctelenek” -et és „A dunavirág rejtély”-t már fiával közösen készítette.
Dunavirág
„Az emberi szem számára a visszavert fény egyik tulajdonsága, a polarizáció szinte érzékelhetetlen, számos állatfajnak viszont létfontosságú információkat hordoz, például ennek alapján tájékozódik. Így történhet mindaz, hogy vízfelületnek nézik az aszfaltot a dunavirágok, vagy például nem tudnak mit kezdeni az előttük tornyosuló híddal, képtelenek alatta, vagy fölötte átrepülni.”
Kriska György a többi kutatóval együtt azt állítja, hogy mesterséges objektumainkkal sokszor halálos vizuális jeleket hoztunk létre, és a poláros fénytükröződésekkel tömegpusztító fegyvereket alkotunk.
Kriska György azt is elmesélte, hogy tősgyökeres újpestiek.
„Lányom az Újpesti Babits Mihály Gimnáziumban érettségizett, most az ELTE Bölcsészettudományi Karra jár. Fiam az Újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban 11.-es, a feleségem, Dr. Kriskáné Gánóczy Anita pedig az Újpesti Kulturális Központ Homoktövis Környezetvédelmi Oktatóközpontjának vezetője. Én magam főállásban 3 éven át az Újpesti Babits Mihály Gimnáziumban tanítottam biológiát, majd 4 évig még óraadó voltam itt. Később egyetemi feladataim megsokasodásával némileg eltávolodtam az iskolától. Viszont aktívan tartom volt kollégáimmal a kapcsolatot, a jelenlegi föld napjára is kaptunk filmvetítéssel egybekötött beszélgetési lehetőséget.”
Kriska György azt is elárulta, a következő projektje Újpestről szól majd.
„30 éve kezdtem el feltérképezni Újpest természeti értékeit, és eredményeimet rendszeresen publikáltam az Újpesti Helytörténeti értesítőben. Legújabb filmsorozatunkban megpróbáljuk új, korszerűbb formában bemutatni Újpest és környékének természeti szépségeit. Újpest természeti értékeiért végzett munkáim elismeréseként kaptam meg az Újpesti Városvédő Egyesület által alapított Arany Horgony-díjat, amely nagy megtiszteltetés volt számomra.”