,
  •  
  •  
  •  

A XX. század magyar atlétájának megválasztott olimpiai bajnok kalapácsvető, Zsivotzky Gyula emlékére installációt is avattak a stadion mellett.

Március 27-től az Újpesti Dózsa egykori kalapácsvető legendája, az olimpiai bajnok Zsivotzky Gyula nevét viseli a 2023-ban felavatott Nemzeti Atlétikai Központ (NAK), ahol az átadás évében a sportág szabadtéri világbajnokságát is rendezték.

Nem kaphatta más

A „névadón” az olimpiai bajnok sportolók, sportvezetők mellett ott voltak az 1968-as mexikóvárosi nyári játékok arany-, illetve a római és a tokiói olimpia ezüstérmesének fiai, a magyar bajnok labdarúgó Gyula és a világbajnoki bronzérmes tízpróbázó Attila is. A Magyar Atlétikai Szövetség elnöke az ünnepségen arról beszélt, magától értetődő, hogy a stadion az előző évszázad legjobb magyar atlétájának megválasztott Zsivotzky Gyula nevét vette fel. Ma nemcsak egy létesítményt nevezünk el, hanem emléket is állítunk egy kivételes embernek, egy legendás atlétának, egy olyan példaképnek, aki örökre beírta magát a magyar sport és az atlétika történetébe – fogalmazott Gyulai Miklós.

Nagy dobás

Zsivotzky Gyula Csermák József olimpiai bajnoki aranyérme miatt választotta a kalapácsvetést. 1952-ben kezdett a Kiskunfélegyházi Vasasban sportolni, sokáig egymaga edzett, 1954-ben a felnőtt magyar ranglistán már 12. volt, 1956-ban pedig a válogatott keret tagja lett. 1958-ban igazolt az Újpesti Dózsába. Pályafutását az olimpiai arany (1968, Mexikóváros), illetve a két olimpiai ezüst (1960, Róma, 1964, Tokió), valamint az Európa-bajnoki elsőség (1962, Belgrád) mellett 13 magyar bajnoki cím, két világ- és kilenc országos rekord fémjelzi. Ő volt az első 70 méter felett teljesítő magyar kalapácsvető, 1958-tól 1982-ig tartotta a sportág magyar rekordját.

A Nemzet Sportolója

Az aktív sportolást 1973-ban fejezte be. 1976-ban a Magyar Atlétikai Szövetség kalapácsvető albizottságának, 1988-tól a Magyar Olimpiai Bizottságnak, 1989-től a MOB sportolói bizottságának tagja. 1990-ben bekerült az UTE elnökségébe, 1991 és 1993 között a sportklub elnökhelyettese volt. 1999-ben az évszázad magyar atlétájának választották, 2004-ben az elsők között kapta meg a Nemzet Sportolója címet. Egyik fia, Zsivotzky Gyula ifjúsági Európa-bajnok labdarúgó, a másik,  Zsivotzky Attila világbajnoki bronzérmes atléta. Zsivotzky Gyula 2007. szeptember 29-én, hosszan tartó, súlyos betegség után, hetvenéves korában hunyt el.

CSG