„Ja, hogy ez csak ennyi?” – amikor a matematika már nem mumus. Beszélgetés Farkasné Balog Éva pedagógussal

, ,
  •  
  •  
  •  

A Károlyi István Általános Iskola és Gimnázium legrangosabb elismerését, a Károlyi István-díjat idén a felső tagozaton tanító pedagógusok közül Farkasné Balog Éva vehette át. A matematika-kémia szakos pedagógus négy évtizede áll a katedrán, és 36 éve a Károlyi suli közösségének meghatározó tagja.

Farkasné Balog Éva 1990-től tanít a Károlyi István Általános Iskola és Gimnáziumban – jelenleg a felsősöknek matematikát, a gimnazistáknak pedig kémiát. Amikor az intézménybe érkezett, az még Virág úti iskolaként működött. Számos kollégájával évtizedek óta együtt dolgozik, ami jól mutatja, hogy a Károlyiban szinte alig van fluktuáció. Ugyanis a tantestület igazi közösséget alkot, a pedagógusok nemcsak szakmailag, hanem emberileg is számíthatnak egymásra, a mindennapokban segítik, támogatják, egymást. „Ez a díj a hosszú évek munkájának az elismerése, köszönet érte a kollégáknak, és köszönöm azt, hogy igazi csapatban dolgozhatunk!” – mondta a kitüntetett pedagógus.

Farkasné Balog Éva eredetileg nem erre a pályára készült. Gyermekkori álma az volt, hogy vegyészmérnök legyen. Vegyipari szakközépiskolában tanult, és a veszprémi vegyipari egyetemre szeretett volna felvételt nyerni. Ehhez azonban erős matematikai és fizikai alapokra lett volna szükség. A matematikával nem volt gond, de a fizikát illetően voltak kételyei. Sokkal közelebb állt hozzá a kémia, így végül az egri tanárképző főiskolára jelentkezett, matematika-kémia szakos tanári diplomát szerzett. Az álma azonban mégis valóra vált – igaz, nem egészen úgy, ahogyan fiatalon elképzelte.

Bevallom, mindig volt bennem egy kis hiányérzet, időről időre motoszkált bennem a gondolat, hogy mi lett volna, ha mégis a vegyészmérnöki pályát választom. Négy évig tanítottam egy csepeli iskolában, és amikor Újpestre költöztünk, elmentem egy mikroelektronikai vállalathoz, ahol a mérnökök pormentes szobákban, mesterséges világítás mellett dolgoztak. Nekem hiányzott a természetes fény, hiányoztak a tantermek, a gyerekek, és akkor jöttem rá, hogy az én igazi helyem a katedrán van. Az pedig különösen érdekes, hogy évekkel később, amikor a Károlyi gimnáziummá bővült, jelentkeztem a veszprémi Vegyipari Egyetemre, ahol kémiatanári diplomát szereztem. A hiányérzetem teljesen megszűnt, és elmondhatom, hogy végül mégis valóra vált az álmom” – mesélte mosolyogva.

A kitüntetett pedagógus az elmúlt évtizedek során több ezer diákot tanított. Nevekre, arcokra ma is emlékszik, ahogy fogalmaz, a csibészekre különösen. Kilenc alkalommal volt osztályfőnök, legutóbbi osztályától most júniusban búcsúzott el. Bevallása szerint mindig sikerült megtalálnia a közös hangot a gyerekekkel, bár ez nem mindig egyszerű feladat, hiszen a matematika sok diák számára mumus tantárgy.

A Károlyiban kisebb csoportokban tanítjuk a matematikát, így mindenkire több figyelem jut. Arra törekszem, hogy a gyerekek ne mumusként tekintsenek erre a tantárgyra, a célom az, hogy rájöjjenek, a matematika nem ördöngős dolog, csak gondolkozni kell. Számomra az a legnagyobb siker, amikor egyszer csak megértik a feladatot, és azt mondják: »Ja, hogy ez csak ennyi?«” – mondta Farkasné Balog Éva.

Hozzátette, hogy a mai fiatalok életének szinte elválaszthatatlan része a mobiltelefon, hozzászoktak a folyamatos ingerekhez, ezért egyre nehezebb hosszabb időre lekötni a figyelmüket, és ez a pedagógusoktól folyamatos megújulást kíván. Hangsúlyozta: ő maga mindig arra törekedett, hogy megértse a diákjait, lépést tartson velük, amit a mindennapi közös munka során tanult meg. Ez pedig jó dolog, mert – ahogy fogalmazott – „a fiatalok fiatalon tartanak”.

Farkasné Balog Éva a természettudományi munkaközösség vezetőjeként rendszeresen szervez a Károlyis diákoknak tanórán kívüli programokat – mindig annak az évfolyamnak, ahol az osztálya tart. Jártak már szennyvíztisztító telepen, de ellátogattak az állatszigetre is.

Ezeken a helyeken a gyerekek nemcsak azt látják, hogy mivel foglalkoznak az ott dolgozók és miért fontos a munkájuk, hanem azt is, milyen sokféle hivatás létezik. Ez egyfajta pályaorientáció is. Úgy gondolom, hogy az iskola nem csupán a tananyagról kell, hogy szóljon. A gyermekeket alapvetően a család neveli, de a pedagógusok példát mutathatnak és tágíthatják a látókörüket – a tanórán kívüli programok segítségével is” – mondta a kitüntetett pedagógus.

Farkasné Balog Éva az Újpest Médiának elárulta azt is, hogy a nyári szünet számára egy lisszaboni utazással kezdődött a Károlyi Erasmus-programja keretében. A tanulmányút új tapasztalatokkal gazdagította, és lendületet is adott számára a következő tanévre.

 

BK