A fővárosiak többsége pártállástól függetlenül támogatná a reggeli tömegközlekedési tumultus, illetve az ezzel járó fertőzésveszély megelőzését a tanítás későbbi kezdésével. A digitális oktatás esetleges újbóli bevezetésével kapcsolatban azonban nagy a tanácstalanság, a megkérdezettek fele semmilyen tájékoztatást nem kapott erről gyermeke iskolájától.
A Publicus Intézet a Népszava megbízásából augusztus 24-26. között 1057 fő megkérdezésével a budapestiek körében készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta az emberek véleményét a csúsztatott iskolakezdésről, illetve az esetlegesen újra bevezetendő távoktatásról.
Tízből hét megkérdezett hallott arról a javaslatról, hogy a középiskolások számára ne 8.00-kor, hanem később, 8.30 – 9.00-kor kezdődjön az oktatás, így kevesebben lennének egyszerre a tömegközlekedésen, s nagyobb lenne a távolság az emberek között.
A válaszadók kétharmada összességében támogathatónak tartja, hogy a középiskolások számára később kezdődjön az oktatás. Tízből nyolc ellenzéki szavazó, illetve a kormánypárti szavazók közül tízből hat egyetért a javaslattal.
A tervek szerint szeptember elsején zavartalanul indulhat a tanév: tízből három (29 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy vagy a gyermeke, vagy az unokája iskolájában azt kommunikálják, hogy nem készülnek a digitális oktatásra való átállásra, s úgy tervezik, a hagyományos formában megy le az első félév. A válaszadók hat százaléka mondta azt, hogy jelezték feléjük, hogy szinte biztosan át fognak majd állni ősszel a távoktatásra.
A legtöbben – minden második ember – azonban arról számolt be, hogy az adott iskolában nem mondtak semmit azzal kapcsolatban, pontosan hogyan tervezik megtartani az órákat ebben a félévben.
A kutatás szerint, ha digitális oktatásba kényszerülnének ősszel a gyerekek, csupán a családok fele tudná megoldani háztartáson belül a gyermekfelügyeletet. Minden ötödik válaszadó szintén tudna gondoskodni a gyermekekről, de vagy csak a veszélyeztetett korú nagyszülők segítségével, vagy pedig bébiszitterrel, illetve más külső segítséggel.
Minden ötödik válaszadó azonban nem tudná megoldani azt, hogy vigyázzanak a gyerekre, ha az iskolák átállnának a digitális oktatásra, minden tizedik megkérdezett szerint pedig nincs szükség gyermekfelügyeletre.
Tízből hét megkérdezett mondta azt, hogy a távoktatás nem biztosít ugyanannyi tudást, mint amennyit az iskolában lehet szerezni, éppen ezért komoly lemaradást okoz. Minden ötödik válaszadó mondta azt, hogy szinte ugyanolyan oktatást biztosít mindkét oktatási forma.
Tízből négy (42 százalék) MSZP-P, és tízből három (30 százalék) Fidesz szavazó szerint szinte ugyanolyan megszerezhető tudást biztosít az iskolai oktatás és a távoktatás. A DK és a Jobbik szimpatizánsai a legbizalmatlanabbak a digitális iskolával szemben, 80 illetve 100 százalékuk szerint ebben a formában nem lehet ugyanúgy átadni az ismereteket, mint személyesen.