Egyre több pénzt von el az önkormányzatokról a Fidesz-kormány, úgy, hogy a települések számára mindössze az újabb eladósodás kétes értékű menekülő útvonalát hagyták nyitva, ám ehhez is miniszteri jóváhagyás szükséges majd. Egy friss felmérés szerint a falvak és a városok 18,6 százalékának már most sincs elegendő tartaléka – írja a Népszava.
Az önkormányzatok több mint 50 százaléka legfeljebb két hónapra elegendő pénzügyi tartalékkal rendelkezik
– ez derül ki a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) május közepén készített felméréséből.
A legnagyobb önkormányzati szövetség tegnap nyilvánosságra hozott adatai szerint
- a városok és falvak mindössze 14 százaléka képes működni fél évig hitelfelvétel nélkül, ugyanakkor
- majdnem 19 százaléknak nincs egyetlen fillér tartaléka sem.
A szervezet vezetői a vizsgálattal arra kerestek választ, milyen tényleges hatása van a települések működésére a veszélyhelyzetben meghozott kormányzati intézkedéseknek, elvonásoknak. A szervezet vezetői tegnapi elnökségi ülésen a 2021-es költségvetés értékelésekor a felmérés alapján már arra jutottak, hogy
az önkormányzatok tizedének év végéig biztosan olyan súlyos likviditási nehézségei lesznek, hogy hitelfelvételre kényszerül.
Az már az előző, áprilisban elvégzett felmérésből kiderült, hogy a települések majdnem kétharmadának okoz pénzügyi gondokat a gépjárműadó kiesése, de az elnökség értékelésében az a megdöbbentő adat is szerepel, hogy
a 3200 magyar településből 2300 semmilyen más adóbevételre nem számíthat idén.
Ezeken a településeken nincs vállalkozás, ami iparűzési adót fizetne, nincs látványosság, ami turistákat vonzana, így nem érinti őket az idegenforgalmi adó befizetésének felfüggesztése sem.
Újpesten is nagy lesz a baj, ha a kormány ragaszkodik a megszorításokhoz
Ezzel nem csak az önkormányzati tartalék,
a települések megszokott működése is veszélybe kerül.
Az nagyon eltérő, hogy egy község költségvetésének mekkora része származott gépjárműadóból. A májusi felmérés szerint egy-két százaléktól akár 50 százalékig is terjedhet a skála, a kiesés pedig az ezer fő alatti kistelepüléseken okozza a legnagyobb gondot.
„Amikor a kormány azt mondja, hogy emeli a települések támogatását, valójában nem tesz mást, mint lélegeztető gépen tartja a bevételüktől megfosztott falvakat”
– így összegezhető a szövetség véleménye az önkormányzati kivéreztetésről.
Azon a 900 településen, ahol van iparűzési adó, a gazdaság visszaesése miatt csökkenő bevétellel számolnak, de az ebben az esetben is nagyon változó, hogy a működési költségvetésen mekkora lyukat üt a kieső bevétel:
1 és 70 százalék közötti mínusszal számolnak a települések.
A TÖOSZ elnökségének tagjai abban bíznak, hogy az idei iparűzési adó 80 százaléka végül beérkezik majd a falvak számlájára. Ugyanakkor az, hogy december 20-ig nem kell feltölteni az előleg és a tényleges céges teljesítmény közötti különbözetet, az év végén, a jövő év elején már nagyon komoly likviditási gondokat okozhat – figyelmeztet a szervezet vezetése. Ezért is hangsúlyozza a 2021-es költségvetési javaslatról szóló csomagjuk, hogy az eddiginél sokkal pontosabban kell kiszámolni, mennyit fizet az állam a kötelező feladatok elvégzéséért, mert eddig volt miből kipótolni a hiányzó részt, ezután viszont nem lesz.
Az önkormányzati szövetség hangsúlyozza, hogy a központi költségvetésnek mindössze 5 százalékát adják a településeknek nyújtott állami támogatások, holott a lakosság egészét érintik.
A kormányzati propaganda ellenére jövőre nincs többletforrás az önkormányzatok működtetésére a költségvetésben, csak az eddigi források közötti átrendeződés figyelhető meg – hangzik a TÖOSZ álláspontja. Azoknak pedig, akik közvetlenül az önkormányzatokból élnek, a hivatalokból kapják a fizetésüket semmivel nem lesz jobb év 2021, mint az idei volt – hangzik a borúlátó jóslat.
A főpolgármester megpróbálja észhez téríteni a kormányt
„Ha a kormány valóban egészen a ciklus végéig fenn kívánja tartani a most bejelentett elvonás-rendszert, akkor Budapest számára csak egy kérdés marad: melyik évben megy csődbe?”
– ezt tegnapi sajtótájékoztatóján jelentette ki Karácsony Gergely főpolgármester.
Budapest első embere számára teljesen egyértelmű, hogy a jövő évi költségvetés egy újabb súlyos megszorítócsomag az önkormányzatok és a lakosság számára.
A főpolgármester bízik benne, a költségvetés július elejére tervezett végszavazása előtt sikerül meggyőzni a kormányt arról, hogy az elvonások érvényesítésével a polgárok ellenségévé teszik magukat. Ennek érdekében Karácsony egy megszorítás-ellenes javaslatcsomagot terjeszt majd a kabinet elé.