A rámpán egyszerre csak egy hajó legénysége tartózkodhat, meg a segítők – adta ki a pontos utasítást a gyerekeknek Varga János, az Újpesti Hajós Klub vezetője a csónakház előtt. Az utolsó nyári tábor lakói készülődtek egyik kedves célpontjuk látogatására, a dunakeszi sóderes padhoz.
A táborozók fegyelmezetten és gyakorlottan hajtották végre az utasítást és nem sokkal később tíz kenu indult a Duna sodrásával szemben a fürdésre is alkalmas partszakasz felé.
– A mi táboraink másak, mint az átlagos nyári táborok, hiszen itt önállóságot, felelősséget saját maguk, de társaik iránt is, de főképpen fegyelmezettséget tanulnak a gyerekek – mondja Varga János még a vízre szállás előtt a vízitelepen. A vezetőhöz percenként fordulnak valamilyen kérdéssel, vagy csak beszélgetést kezdeményezni a gyerekek. Szinte mindenki újpesti, de baráti vagy rokoni kapcsolat okán, akadnak néhányan a szomszédos kerületekből is. A korosztály jóval vegyesebb képet mutat, hiszen látni éppen kisiskolás korú szaladgálókat vagy éppen egy asztalnál rajzolókat, de a már a felnőtt kor kapuját döngető huszonéves is erősíti a tábort.
Az idei év egyik kiemelkedő útja a Vaskaputól a Duna bulgáriai szakaszának végéig tartó túra volt. Miként Varga János meséli, a folyó, Európa Kék Szalagja, ismét gyönyörű arcát mutatta, a vízi szárnyasok magas száma pedig a tisztulás, az élettér javulását jelenti.
Csak az idén mintegy ezer fi atal próbálhatta ki magát a Dunán a klubban, aminek megvalósulásához nélkülözhetetlen, hogy az Újpesti Hajós Klub tevékenységét az újpesti önkormányzat kiemelten támogatja. Folyamatos munkájuknak éppen a napokban ünnepelik 55. évfordulóját. Közel félszázan gyűlnek össze majd a vízitelepen, ahol az emlékek felidézését az igazi dunai halászlé teszi ütőssé.
N. Zs.