Megrázó pillanatok, valamint az élet és a halál ábrázolása jellemzi azt a kiállítást, amely Mollo Éva festőművész alkotásaiból és Várai Mihály fotóművész képeiből nyílt a csernobili atomkatasztrófa 40. évfordulója emlékére a Károlyi Galériában.
A Csernobil 40 című különleges kiállításon az Újpest Média munkatársa, Várai Mihály csaknem húsz fotója látható. A képek még 2011-ben készültek, amikor a fotós egy újságíró kollégájával a tragédia helyszínére utazott. Elmondása szerint több száz felvételt készített, és ezek esszenciáját mutatja be a tárlat. A 15 évvel ezelőtti utazásra Várai Mihály kollégánk úgy emlékezik, hogy mindaz, amit látott, megrendítő és felkavaró volt, a helyszín sajátos, dermesztő csendje közben pedig a Soralis együttes egyik dalának ez a sora jutott eszébe: „..itt élt valaha az ember”.
A másik kiállító, Mollo Éva festőművész 22 alkotását hozta el a Károlyi Galériába.
A tárlat április 15-i megnyitóján Hirmann László, a kiállításnak otthont adó Újpesti Károlyi István Általános Iskola és Gimnázium igazgatója köszöntötte a kiállítókat és az érdeklődőket. Az igazgató beszédében kiemelte: a két alkotó egymástól függetlenül nyúlt a témához, mégis hasonló gondolatokat közvetítenek, egyikük az ecset, másikuk az objektív segítségével.
Bernolák Béla fotóművész megnyitó beszédében felidézte az 1986. április 25-ről 26-ra virradó éjszaka eseményeit, szólt a tragédiához vezető okokról is. A kiállított művekről pedig így fogalmazott: az életet és a halált, egy katasztrófa utáni ürességet, azaz a semmit jelenítik meg. Mint mondta, a képeket csendben szemlélve szinte hallhatóvá válik a némaság, érezhető az elmúlás, és elképzelhető az a pillanat, amikor megszólalnak a szirénák, amelyek menekülésre figyelmeztetnek, és azt döbbent csend követi.
„Azért nagyon izgalmas és különleges ez a kiállítás, mert két művész a maga módján, festészettel, fényképpel mutatja be, de mégis ugyanaz a mondanivalója és a végkifejlete: egy tragédia után a semmi” – hangsúlyozta Bernolák Béla.
A Csernobil 40 kiállítás megnyitóján közreműködött Szűts István zeneszerző, Újpest díszpolgára, aki erre az alkalomra komponált művét adta elő.
A csernobili atomkatasztrófa 40. évfordulója emlékére rendezett tárlat április 28-ig tekinthető meg a Károlyi Galériában, az iskola nyitvatartási idejében.
40 éve történt
1986. április 26-án robbant fel a csernobili atomerőmű négyes blokkja. A balesetet emberi mulasztás és súlyos tervezési hibák együttese okozta. Mivel a reaktort nem védték megfelelő burkolatok, a levegőbe nagy mennyiségű radioaktív anyag került, és sugárfelhő borította be Európa jelentős részét. A szovjet vezetés napokig hallgatott a történtekről, és csak akkor ismerte el a katasztrófát, amikor Svédországban is kimutatták a Szovjetunió felől érkező radioaktív szennyeződést. Ekkorra megkezdték a sérült reaktor betonszarkofággal való lefedését, amely nagyrészt visszatartotta a további sugárzást.
A katasztrófa következtében az erőmű 30 kilométeres körzetéből a teljes lakosságot evakuálták. A robbanás és az azt követő tűzoltási munkálatok során 31 ember vesztette életét, és mintegy 200-an kerültek kórházba. A tényleges áldozatok száma azonban nem ismert, mivel sokan évekkel később haltak meg a sugárzás okozta betegségek következtében.
A létesítmény hivatalos neve a tragédiáig „Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű” volt, a baleset után azonban megváltoztatták.
Csernobil az atomenergiával kapcsolatos veszélyek szimbóluma, továbbá a történteket eltussolni próbáló diktatúra titkolózásának is a jelképe.
Az ENSZ Közgyűlése 2016-ban április 26-át a csernobili katasztrófa nemzetközi emléknapjává nyilvánította.
BK
Képek a Csernobil 40 című kiállítás megnyitásáról
