Ritka és védett állatok, harmonikus természeti környezet, Budapest egyik, jórészt még érintetlen zöldterülete. Nagyjából így jellemezhető a Hajógyári-sziget, ahol a kormányzat épp nagyjából ezer fát szándékozik kivágatni egy árvízvédelmi beruházás kedvéért.
Múltkori cikkünkben arról írtunk, hogy a példátlan természeti pusztításra egy sportberuházás adhat okot, ám a 444 legújabb cikke szerint ennél több állhat a háttérben.
A portál szerint nem elég, hogy 13 milliárd forint közpénzből valósulna meg a beruházás,
a projekt nem csak a sziget beépítettebb, állami tulajdonban lévő déli csücskét, hanem a jóval vadregényesebb, III. kerületi és fővárosi tulajdonú északi felét is érintené.
A gátrendszer kiépítése teljesen elvágná a szigetet a fövenytől, a természetes part helyett jön majd a szabályos rézsű, az alján kőszórással.
Azon túl, hogy a szakaszon semmi olyasmi nincs, amit ekkora erőfeszítéssel kellene védeni a Dunától, a gát kiépítése csak az első lépés lenne a pusztítások sorában:
egy dréncsőrendszer miatt egy második hullámban további tömeges fakivágásokat terveznek a területen.
A szigeten összesen 15,3 hektárnyi ártéri ligeterdő található, a munkálatok ebből várhatóan 2,9 hektárnyit – nagyjából hat futballpályányit – pusztítanának el.
A Hajógyári-sziget északi csücske
Érdekes, hogy a projektnek készült olyan változata, ami csak a beépített, déli szakasz árvízvédelmével számol, ami az ide tervezett beruházások – római ásatásmúzeum és a leendő kajak-kenu-központ, kulturális-közösségi tér – kapcsán még indokoltnak is nevezhető. A kormányzat mégsem emellett tette le a garast.
Ugyan a komplett gátrendszer a jelenlegi viszonyok mellett kalkulált évi 182 millió forintos árvízkárt 47 millió forintra csökkentené, ám így is mintegy 130 év alatt térülne meg a 18 milliárdos beruházás, amit a projekt környezeti hatástanulmánya sem tart gazdaságosnak. Hangsúlyozza viszont, hogy
amennyiben felépül a gát, jelentősen emelkedik a szigeten található ingatlanok és építmények értéke.
Csakhogy ezek jelenleg túlnyomórészt azok a déli szakaszon állnak, amit kisebb költségért külön is meg lehetne védeni.
Ebből viszont csak az következhet, hogy a kormány az északi parkrészre is komoly ingatlanfejlesztéseket tervez.
Ehhez azonban az államnak valahogy rá kell tennie a kezét a területre: vagy kisajátítás, vagy az egyetlen, az északi részen jelenlévő magántulajdonos révén
Utóbbi nem más, mint a többszörös áttétellel Csányi Sándor OTP-vezérhez köthető Albatrosz Kikötő Üzemeltető Kft., melynek jelenleg néhány ingatlanja árválkodik a többi, kisebb épület mellett. A cég azonban a 444-nek tagadta, hogy bármiféle beruházásra is készülnének a szigeten, így marad az állam, mint potenciális építtető.
A beruházás jelenleg a környezetvédelmi engedélyre vár a Pest Megyei Kormányhivataltól, ami szeptemberben határoz majd a kérdésről.
Múltkori cikkünkben már írtunk róla, hogy Karácsony Gergely főpolgármester, illetve Kiss László, Óbuda első embere is ellenzi a beruházást, és azt ígérték, hogy elejét veszik a természetkárosításnak.
A Hajógyári-szigetre június 8-án az Óbudai Kutyás Egyesület élőláncos tiltakozást szervezett, melyhez Újpest alpolgármestere, a Demokratikus Koalíció budapesti elnöke, Trippon Norbert is csatlakozott.