Idén is megrendezték a Kulturális Örökség Napjait, amikor mi is bejárhattuk Újpest jelentős épületeit. Megnézhettük a Városházát, egyes templomokat, a Rácz Gyöngyi Közösségi Központot, valamint a Könyves Kálmán Gimnázium épületét. Eláruljuk: a szakemberek mindenkinek tudtak újat mondani.
A templomtúra során jó kezekben volt a vezetés, hiszen Iványi János Podmaniczky- és Újpestért díjas építőmérnök mutatta be a szakrális épületeket.
Igazi turistaidő fogadta a séta mind a hatvan résztvevőjét, vasárnap kora délután: bár össze kellett magunkon húzni a kabátot, de verőfényes napsütésben tölthettük el egymással és szakavatott vezetőnkkel, Újpest díszpolgárával, Iványi János városvédővel. Akitől megtudhattuk, hogy immár 2014 óta tart vezetéseket és sétákat Újpesten.
Iványi János
A nulladik állomás a Szent István téren volt, ahol az Anyai fájdalom című Trianon-szobrot ismerhették meg a sétálók, majd vezetőnk megmutatta a közelben álló gróf Károlyi István szobrát is, amit 1997-ben avattak fel. Sétánk legelső színhelye az Újpest Belsővárosi Református Templom volt, amit Bazsó Gábor református presbiter mutatott be.
A református gyülekezetet Újpesten 1873-ban alapították meg, s jövőre lesz 150 éves. Ugyanebben az évben került Újpestre, akkor még tanítóként Mády Lajos, a gyülekezet későbbi első lelkipásztora.
Hamarosan országos gyűjtés indult, hogy templom épülhessen. Végül rekordgyorsasággal építették meg a templomot, az épületet 1878 szeptemberében szentelték fel. A templomlátogatás végén megszólalt az orgona is, amelyről Bach Korálelőjátékát hallhatták a résztvevők.
Iványi János
Az Újpesti Egek Királynéja Római Katolikus Főplébánia volt a séta második állomása, itt Iványi János mesélt a templom kalandos történetéről. A korabeli katolikus közösség 1874-ben akkora templomot akart felépíttetni, ami akkoriban még nem volt az országban.
Egészen pontosan volt egy: a gyöngyösi Szent Bertalan Főplébánia. Ezt szerették volna felülmúlni a hívek, amelyhez a Károlyiak „házi építészét”, Ybl Miklóst kérték fel. Az építészmester el is készítette terveit, azonban a kivitelezést már nem tudták kifizetni.
Pedig időközben pénzügyminiszteri engedéllyel sorsjátékot rendeztek a templom javára, egy korabeli „lottószelvény” ma látható a templom falán. A költségekhez gróf Károlyi István is hozzájárult: végül gróf Károlyi Sándor fejezte be édesapja művét: saját költségén elkészíttette a templomot, amit 1881. november 27-én szenteltek fel.
A templomséta legutolsó állomása az Újpesti Nagyzsinagóga épülete volt. Közismert a zsidó vallású polgárok meghatározó szerepe a város alapításában. Újpest legelső bírája az a Lőwy Izsák volt, aki 1838-ban a 13 családból megalakult zsidó hitközség vezetője lett. A neológ zsinagógát – hiszen egyebek mellett orgona is működhet benne – a Dohány utcai zsinagóga mintájára építette Breiner Adolf 1885-ben.
Iványi János
A zsinagógát 1909-ben Baumhorn Lipót tervei alapján kibővítették. Akkoriban az ezer fő befogadására alkalmas zsinagóga volt Újpesten a legnagyobb közösségi tér. 1944-ben az egész épület megsérült, amikor megtámadták, kifosztották és felgyújtották. Érdekesség, hogy a zsinagóga tóratekercsét Csik József apátplébános mentette meg a pusztulástól. Az Újpesti Nagyzsinagóga épületének kicsinyített makettje megtalálható az izraeli Cfát városban működő magyar zsidó múzeumban.
Feltárultak a városháza titkai
Szeptember 18-án, az első, igazán harapós őszi hideg ellenére nagy sürgés-forgásra lehetett figyelmes az, aki a városháza környékén járt. Szöllősy Marianne vezetése mellett izgatott emberek több tíz fős csoportjai csodálták az épületet az esőre álló időben, kívül is, belül is.
Szöllősy Marianne
A mára hagyománynak számító bejárás városházi állomásán a résztvevők testközelből ismerkedhettek meg a Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervei nyomán 1900 augusztusában, eredetileg községházának készült városháza történetével. Anélkül, hogy elvennénk a helytörténészek kenyerét, el kell áruljuk, hogy a vezetés során még a város története iránt érdeklődők is hallhatnak újdonságokat.
A részletes előadás Újpest történetének kezdeteitől mutatta be az épületen és az annak díszítőelemeiben megjelenő szimbolika jelentőségét, és a helyi ipar korszakokon átívelő diadalát.
Fotó: Várai Mihály / Újpest Média
A hallgatóság láthatóan átérezte, mekkora jelentősége van annak, hogy ez a tekintélyes épület – olyan páratlan értékeivel, mint a díszterem fából készült, eredeti berendezése, hatalmas öntöttvas csillárjai, a lépcsőházat díszítő, süttői mészkőből készült szecessziós korlátok, vagy a míves kandeláberek – szinte változatlan formában vészelhették át a történelem viharait.
Fotó: Várai Mihály / Újpest Média
„Általában 40-50 fős csoportok jelentkeznek egy-egy turnusba, egy nap pedig négy alkalommal vezetjük körbe az érdeklődőket”
– árulta el Szöllősy Marianne, aki szerint a mostani volt az eddigi legsikeresebb rendezvény, hiszen a csoportok idei létszáma 60 és 70 fő körül mozgott.
Fotó: Várai Mihály / Újpest Média
Az is figyelemreméltó, hogy mennyi helyről érkeztek a kíváncsiskodók:
„A többség a fővárosból jött, de volt, aki egészen Békéscsabáról utazott idáig”
– mondta el a helytörténeti gyűjtemény vezetője.
Fotó: Várai Mihály / Újpest Média
A Könyves gimnáziumot és a Rácz Gyöngyi Közösségi Központot is bemutatták Kovács Csaba tanár úr igen informatív, szórakoztató vezetésével járhatták körbe az érdeklődők Újpest legelső gimnáziuma, a Könyves Kálmán Gimnázium folyosóit, osztálytermeit, ismerkedhettek különlegességeivel.
Fotó: Várai Mihály / Újpest Média
Ugyancsak megnézhették az érdeklődők az Újpesti Cigány Helytörténeti Gyűjteményt, Magyarország első cigány helytörténeti gyűjteményét és könyvtárát, Molnár István Gábor és Landauer Attila kalauzolásában.
BJ–TT