Talán már kitalálták, hogy az inflációról van szó, amely két számjegyű küszöbére érkezett. Ráadásul a legvékonyabb pénztárcájúakat viseli meg a legjobban a 21 éves csúcsra járó infláció, hiszen a rászorulók már nem tudják honnan lefaragni a pluszkiadást.
Az áremelkedés mértékét úgy határozza meg a szakirodalom, hogy a 3,3 százalék és 4,9 százalék közötti infláció magasnak, a 4,9 százalék feletti nagyon magasnak számít. Ez természetesen az átlagos inflációra vonatkozik, és – mint tudjuk – egyes cikkek, cikk csoportok ettől eltérhetnek.
Nézzük előbb azt a bizonyos „átlagot”. Hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, áprilisi közlése szerint a fogyasztói árak átlagosan 9,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Ez 21 éves csúcs! De ha most eltekintünk attól, hogy mennyivel olcsóbb lett az oroszlán és a púpos teve – amelyek jelentősen csökkentik az átlagot –, valamint kihagyva a „rezsiharc” pontosan nem is mérhető csökkentő hatását, és ehelyett megnézzük az élelmiszerek átlagos áremelkedését, akkor azoknál már 15,6 százalék a mutató!
(Fotó: Várai Mihály / Újpest Média)
Ám a magyar – mint tudjuk – jámbor, békeszerető nép, még ezzel is kiegyezne, ha nem ugranának ki ebből az átlagból olyan luxuscikkek, mint például a paradicsom 43,6 százalékkal, a csirkeszárny 42,8 százalékkal, a krumpli 41,6 százalékkal, a csirkecomb 46,8 százalékkal és a rétesliszt 47,3 százalékkal. Persze ezek némelyikében benne van az „árstop” is, hiszen a kereskedő ha veszteséget termel – azaz olcsóbban adja a terméket, mint amennyiért veszi –, tönkremegy és bezár. Ezért aztán egyéb árucikkekre kell rátennie azt a kárt, amit az árstop okoz. Ha a liszt kötött áron olcsóbb, mint ahogy a kereskedő hozzájut, akkor a rétesliszt lesz eszementen drágább, és így tovább.
A pénzcentrum.hu kiszámolta egy átlagos vajas kenyeres vacsora árát:
Most, hogy már tudjuk, hogy az összetevők átlagos egységáras drágulása hogyan alakult, itt az ideje annak, hogy modellezünk egy átlagos „vajas” kenyeres menüt egy főre. Ehhez a következőképp kalkuláltunk:
- 2 szelet fehér kenyér (10 dkg)
- 2 darab paradicsom (20 dkg)
- 1 darab paprika (10 dkg)
- 3-3 szelet párizsi (összesen 12 dkg)
- margarin a két kenyérre (2,4 dkg)
Számításaink szerint egy főre, egy kellemes „vajas” kenyeres esti menü 2021 áprilisában 615 forintból jött ki. Ugyanezért az esti fogásért ugyanakkor 2022 áprilisában már 796 forintot kellett kiperkálni. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt a „vajas” kenyeres esti hideg vacsora 29 százalékkal lett drágább.” Áprilisi árakon! Most, május végére ez a drágulás már a 30 százalékot is meghaladta egy kicsivel.
(Fotó: Várai Mihály / Újpest Média)
És ez csak két szelet margarinos kenyér, parizerrel, egy-egy falat paradicsommal, paprikával!
Van-e valamilyen lehetősége egy önkormányzatnak arra, hogy tegyen valamit ez ellen? Trippon Norbert alpolgármester múlt hónapban összehívta az újpesti piac vezetőit és árusait, hogy megbeszéljék, tehetnek-e valamit, és ha igen, mit? Hiszen az eladóknak, a kereskedőknek sem jó, ha csökken a forgalom, vagy a magas árak miatt elmaradnak a vevők.
Végül abban állapodtak meg, hogy az önkormányzat besegít a bérleti díjakba, 10.000 forint hozzájárulást nyújt a piaci kereskedőknek, ha ez a támogatás megjelenik az árakban is.
Ám az áremelkedés egyelőre nem áll meg, s mert mindenki csak addig nyújtózkodhat, ameddig a takarója ér, kíváncsian lessük, mikor megy össze annyira az a takaró, hogy már alá se férünk…