„Ahogyan Jézus szenvedésével váltotta meg a világot a Golgota hegyén, úgy áldozták vérüket a kivégzettek a szabadságért, a magyar hazáért az aradi vesztőhelyen” – többek között ezzel a gondolattal tisztelgett Bedő Kata az önkormányzat október 6-i rendezvényén a tizenhárom aradi vértanú és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc mártírjai előtt.
Újpest kultúráért, oktatásért, társadalmi kapcsolatokért és kommunikációért felelős alpolgármestere beszédében hangsúlyozta: a szomorúság mellett büszkeséggel is kell gondolnunk a levert szabadságharcra, hiszen az nem belső gyengeség, hanem a császári hadak mellett beavatkozó orosz csapatok katonai fölénye miatt bukott el.
Az 1849. augusztus 13-i világosi fegyverletétel után a kegyetlen osztrák megtorlás következett, melynek leginkább felkavaró eseménye a szabadságharc tizenhárom tábornokának október 6-i, aradi kivégzése volt – idézte fel Bedő Kata. Hozzátette, hogy a vértanúk a magyar társadalom és a szabadságeszme támogatóinak sokszínűségét jelenítették meg: volt köztük német, rác, szerb, magyar, örmény, parasztivadék, polgár és gazdag arisztokrata, ám Jókai szavaival élve „egy zászló alatt egy haza fiainak vallották magukat”.
Bedő Kata a Budapesten kivégzett Batthyány Lajos, a szintén a megtorlások áldozatává vált Ormai Norbert ezredes, Ludwig Hauk őrnagy, Kazinczy Lajos ezredes, Lenkey János tábornok, Perényi Zsigmond házelnök, Csány László és Jeszenák János kormánybiztosok említése mellett felsorolta az Aradon kivégzettek nevét, külön kiemelve származási hátterüket:
- Kiss Ernő dúsgazdag nagybirtokos magyar-örmény nemesi családból származott;
- Dessewffy Arisztid magyar nemesi család sarja volt;
- Schweidel József vagyontalan német polgári családból,
- Lázár Vilmos vagyontalan magyar-örmény nemesi családból,
- Pöltenberg Ernő osztrák nagybirtokos nemesi családból,
- Török Ignác kisbirtokos magyar nemesi családból,
- Láhner György német polgári családból,
- Knézich Károly horvát katonacsaládból,
- Nagysándor József vagyontalan magyar nemesi családból,
- gróf Leiningen-Westerburg Károly elszegényedett német főnemesi családból,
- Aulich Lajos német polgári családból,
- Damjanich János szerb katonacsaládból,
- gróf Vécsey Károly pedig magyar főnemesi családból származott.
Az alpolgármester szerint az aradi mártírok elsősorban hazaszeretetből, összefogásból és az igaz ügybe vetett töretlen hitből mutatnak példát az utókornak.
Kiemelte: a megtorlást is követheti megegyezés, konszolidáció, ám ehhez bizalom és tisztelet szükséges. Ezt szerinte az mutatja, hogy 1890-ben már szobra állhatott Aradon a kivégzett honvédtábornokoknak.
„Korunkban nemcsak a hősök, a gesztusok is elfogytak. Pedig jó egy olyan világban élni, ahol a tévedést beismerés követi, ahol a bocsánatkérést senki nem tartja a gyengeség jelének”
– fogalmazott Bedő Kata.
Az emlékezés virágait az önkormányzat nevében Déri Tibor polgármester és Bedő Kata alpolgármester helyezték el.
A Demokratikus koalíció nevében Gonda Pál, Czinke Sára és Rácz Norbert; a Jobbik nevében Czigler László alpolgármester és Stefánka Zalán; a Fidesz képviseletében Hladony Sándor és Ozsváth Kálmán; az Újpesti Városvédő Egyesület részéről Szőllősy Marianne; a Neogrády László Helytörténeti Gyűjtemény nevében pedig Iványi János kuratóriumi elnök koszorúzott.
A megemlékezés fényét Papadimitriu Athina színésznő, valamint Miklós Anna és Bartók Zsófia, a Benkő István Református Általános Iskola és Gimnázium diákjainak szavalatai emelték.
(Fotók: Németh Péter)