Gyurta Dániel megvédte világbajnoki címét kétszáz méter mellen a huszonöt méteres medencében is. Interjú az UTE olimpiai bajnokával.
Az UTE olimpiai bajnoka a fináléban végig kontroll alatt tartotta a mezőnyt, azt tette, amit az edzőivel megbeszélt. Az első száz méteren utazott a többiekkel, aztán leszakította őket.
– Láttam, hogy az utolsó fordulót követően Marco Koch alaposan megindult, de nem ijedtem meg, hiszen végig az történt a medencében, amit elterveztem. Már láttam a befutóról készült felvételt, megnyugodtam, egy cseppet sem veszítettem az előnyömből az utolsó métereken sem. Amikor az órára pillantottam, gondolom sokan látták az arcomat, elégedettség töltött el, hiszen nyertem, és az időeredményem sem volt rossz.
– Két évvel ezelőtt szintén Dubaiban nyertél először rövidpályás világbajnokságot. Melyik volt a könnyebb győzelem?
– Kívülről úgy festhetett, hogy simább volt a mostani. Pedig, nekem mindenki elhiheti, nem volt könnyű verseny. Figyelnem kellett végig mindenre és mindenkire, elégedett vagyok, hogy ezt sikerült megtennem. A célom a címvédés volt, nem foglalkoztam most a világcsúccsal.
– Sokan csodálkoztak azon, hogy a száz métertől visszaléptél. Úgy gondolom, a kétkedőknek is megadtad a választ…
– A kétszázon aratott győzelmem visszaigazolta, jó döntést hoztam, amikor visszaléptem a rövidebb távtól, hiszen délelőtt az utolsó előfutam volt a miénk, délután pedig a harmadik szám volt a mi döntőnk. A buszozással együtt mindössze negyven percünk maradt a pihenésre, amit, úgy gondolom, mindannyian éreztünk, akik a fináléban úsztunk. Annak örülök, hogy fél másodperccel a többiek előtt vagyok még mindig. Persze tisztában vagyok azzal, hogy ez „csak” egy rövidpályás világbajnokság volt. Az igazi kihívások ezután következnek. Jóleső érzés, hogy sikerült ezt az évet egy vb-arannyal zárnom, mert elismerem, nem volt annyira kimagasló az idei szezon, mint a korábbiak. Igaz, szándékosan fogtuk vissza ezt az idényt, hogy a következő két évre, amikor jön a nagypályás világbajnokság és az olimpia, meglegyen a kellő erő ahhoz, hogy továbbra is a többiek előtt maradjak.
(musz/gergely)