Szóróparcellás temetkezési lehetőséget hoznak létre a Megyeri Temetőben. Az új szóróparcella jövő nyár végére elkészülhet.
A Megyeri Temetőben szóróparcellát létesítenek, hogy a temetkezés ezen módja is rendelkezésre álljon. Az elhunyt utolsó útjához méltó, hamvainak szórásos temetési szertartásának immár Magyarországon is hagyománya van, és komoly igény mutatkozik ezen temetkezési forma iránt. Egyre többen jelezték a kerületben is, hogy szerettük földi maradványaitól nem koporsós vagy urnás temetésen kívánnak búcsút venni, hanem szétszórnák a hamvait.
Az Újpesti Városvédő Egyesület nevében Szöllősy Marianne és Monori Józsefné vetette fel, hogy Újpesten is létesüljön a főváros több temetőjében is található szóróparcella, az előző évek tapasztalatán felbuzdulva, hiszen ezt megelőzőn egy haranglábat állítottak fel a sírkertben. A harangláb egyrészt közadakozásból, másrészt önkormányzati támogatásból valósult meg, s a tervek szerint a szóróparcella finanszírozása is hasonló módon történik majd.
A temetőben március 31-én tartották meg az első bejárást, amelyre Déri Tibor polgármestert, Szőllősy Marianne-t és Monori Józsefnét a budapesti közművek temetkezési divízióvezetője, Harsányi Andrea is elkísérte, és együtt nézték meg, a Megyeri Temetőben milyen lehetőség van egy szóróparcella kialakítására.
A kezdeményezés két elindítója, Monori Józsefné és Szöllősy Marianne lapunknak egyaránt megerősítette, azt tapasztalják, hogy az újpestiek szeretnék, ha ez a temetkezési mód is rendelkezésre állna. Budapest néhány temetőjében már van lehetőség szórásos temetésre, amelyre ugyanakkor nagyon hosszú a várakozási idő. További érv a szórásos temetés mellett a költséghatékonyság.
Temetkezési célból Károlyi István 1830-ban kihasított egy területet a mai Berda József, Bocskay és Dugonics utcák környékén. 1890-től e kis temető melletti 16 holdnyi területet is a községnek adományozta Károlyi Sándor gróf. A mai Tél utca és Dugonics utca között alakították ki az első temetőt. A Megyeri út mentén jelölt ki új temetkezési helyet, a korábbi betelte miatt a város vezetése. A Károlyi-birtokhoz tartozó területet 1920-ban vásárolta meg és a következő évben használatba vette a város. Újpest temetőjének területe ma már nem bővíthető, a beépítettség és a területet határoló patak miatt sem. A lakosság lélekszáma azonban az utóbbi negyven esztendőben jelentősen megnövekedett.
Az utóbbi két esztendő szomorú statisztikája bizonyította az igények jelentős megnövekedését. Sokan szeretnének lakóhelyükön, szülőhelyükön végső nyughelyet találni. Ezek az igények még új temetkezési formák igénybevétele esetén is fontos szempont. A terület geológiai adottságai – a magas talajvíz – jelentősen megnehezítik az északra eső parcellák használatát, már a hamvak földbe helyezése is nehézségekbe ütközik – fejtette ki az Újpesti Városvédő Egyesület vezetője kérdésünkre.
A Városvédő Egyesület tagjai azért kezdeményezik a szóróparcella kialakítását, hogy létrejöhessen egy esztétikus környezetben a lakóhelyhez, szülőhelyhez közeli méltó búcsúvétel.