A szúnyogok elleni harc egyre nagyobb kihívást jelent, ám nem mindegy, milyen eszközökkel vesszük fel vele a küzdelmet. Miközben a klímaváltozás miatt újabb és újabb szúnyogfajok jelennek meg, a vegyszeres, kémiai védekezés környezeti hatásai miatt egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a környezetkímélő biológiai megoldások.
A szúnyogok elleni védekezés fontosságára hívta fel a figyelmet a napokban Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter. A szúnyogok elleni védekezés a klímaváltozás és a globális kereskedelem miatt egyre nagyobb kihívást jelent. Az invazív fajok által terjesztett betegségek az emberekre és az állatokra is veszélyt jelenthetnek.
Nem mindegy azonban, milyen módszereket alkalmazunk. Magyarországon a szúnyoggyérítés főként kémiai úton történik, ami jelentős környezeti terheléssel jár. A vegyszerek ugyanis nemcsak a szúnyogokat, hanem nagy számban más, sokszor hasznos rovarokat is elpusztítanak. A kémiai szúnyoggyérítés jelentős környezeti terheléssel jár, hiszen a korábban használt szerek esetében 1000 elpusztított rovarból mindössze egy volt szúnyog, a jelenleg alkalmazott készítményeknél pedig 100 elpusztított rovarból csupán egy. A helyzetet tovább nehezíti a klímaváltozás és az élőhelyek átalakulása. A rovarok csökkenésére utal az úgynevezett „szélvédő-hatás” is, míg korábban egy hosszabb autóút után a szélvédő tele volt rovarokkal, ma ez egyre ritkább. A jelenséget tudományos vizsgálatok is alátámasztják, amelyek szerint az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaesett a repülő rovarok száma.
Ezért is különösen fontos, hogy a védekezés egyre inkább a környezetkímélő, biológiai módszerekre épüljön, amelyek hatékonyan csökkentik a szúnyogok számát anélkül, hogy indokolatlan károkat okoznának az élővilágban. Éppen ezért a hangsúlyt a fenntarthatóbb, célzottabb biológiai szúnyoglárva-gyérítésre kell helyezni. Míg Nyugat-Európa országaiban a szúnyoggyérítés mintegy 98 százaléka már ilyen biológiai módszerekkel történik, Magyarországon ennek aránya még mindig rendkívül alacsony, szinte ennek a fordítottja.
A biológiai szúnyoggyérítés – szemben a kémiaival – elsősorban a szúnyoglárvák fejlődési helyeit célozza. Egy a természetben is előforduló baktérium által termelt anyagot használják fel, amely a szúnyoglárvák kifejlődésére hat. Mivel a kezelés célzottan a lárvákra irányul, jóval kisebb a kockázata annak, hogy más, hasznos rovarokat is elpusztítson.
Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter kiemelte, hogy a minisztériumának az egyik fontos feladata lesz a biológiai szúnyoggyérítés országos rendszerének kiépítése, valamint a lakosság tájékoztatása és aktív bevonása a védekezésbe.