A keresztény hagyományban virágvasárnappal kezdődik a nagyhét, ami Jézus Krisztus szenvedésén és kereszthalálán keresztül a feltámadás ünnepéhez, húsvéthoz vezet.
Máté és Márk evangéliumai szerint, amikor Jézus bevonult Jeruzsálembe, a tanítványok ruhájukat terítették elé, mások pálmaágakat szórtak az útra.
János evangéliuma így ír az eseményről:
Pálmaágakat szedtek, kivonultak eléje, és így köszöntötték: „Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön, Izrael királya!”
Ezért is nevezik több nyelven pálmavasárnapnak a mai ünnepet. A hivatalos latin elnevezése is ez: Dominica palmarum, avagy Dominica in palmis de Passione Domini, azaz pálmavasárnap az Úr szenvedéséről.
Ennek nyomán került az ünnep szertartásai közé a pálmás, Európa északi tájain pedig a barkás körmenet.
Az egyházi liturgiában már az első századoktól gyökeret vertek a bevonulást felelevenítő szertartások. Jeruzsálemben 400-ban ünnepi menetben vonultak a pálmaágakat lengető hívek az Olajfák hegyéről a városba. Nem sokkal később Konstantinápolyban, majd a XI-XII. században Rómában is meghonosodtak a virágvasárnapi szertartások, a pálmaágak megáldásának szokása bizonyíthatóan a VIII. század közepére nyúlik vissza.
Az ókori világban a pálma az élet, a reménység, a győzelem jelképe volt. Azokban az országokban, ahol nincs pálma, a korán bimbózó fűzfa vesszejét, a barkát szentelik meg a katolikus templomokban.
A barka beszerzésére az ünnep vigíliáján, azaz szombaton kerül sor, egyes településeken ez a harangozó feladata, máshol lányok, legények és gyerekek szedik. A virágvasárnapi szertartás a barkaszenteléssel kezdődik, majd körmenettel folytatódik. A szentmisén ekkor olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót. A megszentelt barkát a következő év hamvazószerdája előtt elégetik, ezzel jelöli meg a hívek homlokát a pap.
A szentelt barkához számos hiedelem fűződik. A legelterjedtebb szerint, ha a templomból jövet lenyelnek belőle egy-két szemet, ez megvéd a hidegleléstől és a torokfájástól. Van, ahol úgy tartják, hogy a megszentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert akkor nyáron sok lesz a légy, ezért a padlásra, ablakba, házereszre akasztják. Elterjedt hiedelem, hogy viharban a barka megvéd a villámcsapástól.
Virágvasárnap tilos a munka, de a mulatság is, hisz nagyböjt utolsó hetében vagyunk.
A népszokás szerint ekkor kell elvetni a virágmagvakat, mert így szépek és illatosak lesznek.