Bemutató cikksorozatot írni az Újpesti Kulturális Központról (UJKK) ról éppen most, a járvány idején, mikor minden egysége, épülete zárva van? No igen, jogos a kérdés, de…Úgy véljük, éppen most van idő elbeszélgetni a közelmúltról, a jelenről és a jövő terveiről. Elsőként a Polgár Centrumot látogattuk meg.
– A kortárs képzőművészet napjainkban a kultúra „mostohagyereke” lett. Lehet ezen változtatni valamit? – kérdezzük Bakos Mónikától, a PC kulturális szervezőjétől.
– Az kétségtelen, hogy napjainkban, ha lehet még nehezebb helyzetbe került ez a terület, mint ahogy egyébként sem tartozik a legmegbecsültebb műfajok közé. Az meg természetes, hogy egy képzőművészeti alkotás akkor tud leginkább megszólítani bennünket, ha a saját szemünkkel láthatjuk, és ettől vagyunk most megfosztva. Ezért is van jelentősége, értelme a kiállításoknak, no meg azért, mert ekkor nyílik lehetőség a művész és a befogadó közönség találkozására. Ez a legfontosabb, amit tehetünk a kortárs képzőművészet érdekében, hogy színteret biztosítunk a megmérettetésnek. Véleményem szerint a kultúra, a kulturális kínálat olyan, mint a svédasztal. Megtalálható rajta minden, aztán ki-ki kedve, tudása, érdeklődése, nyitottsága szerint vesz belőle.
– Igen, de azért nem mindegy, hogy mi is van azon a svédasztalon.
– Hát persze, hogy nem mindegy! Hiszen a jó, értékes kínálat, a választék igényt is generálhat. Éppen ezért igyekszünk Újpest és az ország elérhető legjavából meríteni.
– Mit jelent ez konkrétan egy-egy kiállítás, a galéria éves kínálatának összeállításakor?
– Komoly előkészítő, egyeztető munkát. Az időszaki csoportos és egyéni kortárs kiállítások a művészekkel való szóbeli megállapodást és időpontegyeztetést követően valósulnak meg. A legtöbb alkotónak sokszor 1-2 évet is várnia kell, mire sor kerülhet a megnyitóra. Ez igen hízelgő az Újpest Galériára nézve. A megnyitót megelőző 3-4 hétben zajlik a legaktívabb szervezőmunka, amely magában foglalja az adott kiállítás népszerűsítését szolgáló marketing tevékenységet és magát a kivitelezést.
Egy kiállítás csúcspontja mindig a megnyitó ünnepség, bár mostanában egyre népszerűbbek a „finisszázsok”. Ezek előzetesen megbeszélt forgatókönyvek alapján zajlanak. Leggyakrabban a zenei közreműködők után hangzik el a megnyitó beszéd, amelyet neves művészek, művészettörténészek adnak elő. Ezt állófogadás jellegű vendéglátás követi, amely során a vendégek kötetlenül beszélgethetnek a művésszel és egymással, így téve szert új kapcsolatokra. Ezek a közösségi együttlét fontos eseményei.
– Talán azzal kellett volna kezdenem, hogy mindaz, ami eddig elhangzott, a Polgár Centrumban működő Újpest Galériáról szólt. De ha jól tudom, azért a PC-ben más is akad, nem csak képzőművészeti kiállítás.
– Hogyne! A mozgásos tánctanfolyamok, mint a néptánc és a balett ugyan jórészt lekötik a ház szabad kapacitását, de szívesen és örömmel tartják nálunk foglalkozásaikat a különböző helyi civil szervezetek, egyesületek, a kisebbségi önkormányzatok, vallási felekezetek vagy éppen az oktatási intézmények. Napjainkban létkérdés a közösségek megerősítése, ehhez kívánunk segítséget nyújtani. Ezért adunk helyt esküvőknek, születésnapoknak éppúgy, mint komoly megemlékező esteknek vagy könyvbemutatóknak. Havi rendszerességgel – persze „békeidőben” – igényes zenés, táncos esteken is részt vehetnek az ide betérők.
Egyedül talán a színháztermünk nem elég kihasznált, de ezen a jövőben változtatni szeretnénk. Kamaraelőadások meghívását tervezzük, bár ennek gátat szabhat az idén jelentősen szűkebb költségvetésünk.
Esti János
(Az interjú az Újpesti Napló 2021.03.11-i számában jelent meg.)