„Minden csak a betegek után jöhet” – beszélgetés dr. Márkus Szabolcs urológus szakorvossal

,
  •  
  •  
  •  

Újpest Önkormányzata Újpest Egészségéért Díjjal tüntette ki Dr. Márkus Szabolcs urológus szakorvost, aki több mint 20 éve dolgozik az újpestiekért.

Dr. Márkus Szabolcs urológus szakorvos szerint mindig jólesik az elismerés. Elmondta, hogy az elmúlt hetekben számos jelenlegi és egykori betege, valamint ismerőse személyesen gratulált neki a rangos kitüntetéshez. Kiemelte, hogy számára ezek a közvetlen visszajelzések sokat jelentenek. A munkájában is a személyes kapcsolat a legfontosabb, mert digitálisan sem meggyógyulni, sem gyógyítani nem lehet.

Ha találkozom a beteggel, akár már a mozgásából sok mindenre tudok következtetni. A munkámban a legjobb az, hogy segítek, megszüntetem a fájdalmat.” – mondta dr. Márkus Szabolcs.

Elárulta, hogy a középiskolás évei alatt határozta el, hogy az egészségügyi pályát választja. Egyik tanára, látva, hogy a biológia nagyon „fekszik neki”, azt mondta: „Neked ez lesz a legjobb, Öcsém!” – és így is lett. A családjában nem volt jellemző az orvosi hivatás, igaz, a keresztapja szülész-nőgyógyászként dolgozott, de pályaválasztásában inkább a szülői értékrend volt a meghatározó: szülei egész életükben a közösséget szolgálták.

Dr. Márkus Szabolcs általános orvosként 1989-ben végzett, gyakorlatként számos területen szerzett tapasztalatot, például a sebészeten, a traumatológián, de úgynevezett előfelvételisként még a patológián is dolgozott. Ezekre az évekre ma is hálával gondol vissza, mert úgy érzi, meghatározó szakmai alapokat adtak számára. Az urológia választásáról mosolyogva mesélt. Elmondta, már egyetemistaként különösen vonzotta ez a szakterület. Gyakran „besettenkedett” az urológiai előadóterembe, nézte a táblán lévő feliratokat, és arra gondolt: „De jó lenne egyszer ide eljutni.” Sikerült, urológus lett. A Heim Pál Gyermekkórházban kezdett dolgozni, 1999. május elsején került a Budapesti Károlyi Sándor Kórházba, jelenleg az Újpesti Egészségközpont urológiai szakrendelésén várja a betegeket.

Én minden nap örömmel jövök dolgozni. Soha senkit nem küldök el, akár bejelentkezett, akár nem. Ha kell, egyszerre három beteggel is foglalkozom. Számomra olyan nincs, hogy vége a munkanapnak, amíg van beteg. Azt vallom: aki beteg, azt el kell látni, aki pedig csak úgy gondolja, hogy beteg, azt fel kell világosítani, el kell mondani neki, mi a helyzet.” – fogalmazott dr. Márkus Szabolcs.

Hozzátette, hogy az elmúlt években sokat javultak a munkakörülmények és az eszközellátottság, kollégáival pedig összetartó, jól működő csapatot alkotnak. Kiemelte, hogy a különböző szakmai ellenőrzések során többször is elhangzott: „Ez itt a béke szigete.” És ő is ezt érzi. Elárulta azt is, hogy a díjátadó ünnepség reggelén is munkával szerette volna kezdeni a napot, kollégái azonban rábeszélték, hogy ezúttal tartson egy kis szünetet.

Én mindig önkéntes ügyeletben vagyok. Ha hívnak, ha szól egy beteg, azonnal indulok. Minden csak a betegek után jöhet.” – mondta.

Bár a digitális világot nem kedveli, a szakmai fejlődés érdekében elengedhetetlennek tartja a használatát. Orvosi cikkeket, tanulmányokat olvas, folyamatosan azt keresi, hogyan lehet a gyógyító munkát még jobban, hatékonyabban, eredményesebben végezni. Dr. Márkus Szabolcs augusztus 5-én ünnepli majd a 66. születésnapját. Tele van energiával, tenni akarással, a nyugdíjas évekre egyáltalán nem készül, még sokáig az újpesti betegekért szeretne dolgozni.

Ha minden így megy tovább, én elégedett leszek. Úgy érzem, megtaláltam a helyemet, a számításomat.” – zárta gondolatait a kitüntetett szakorvos.

 

BK