Az 1909-ben megnyílt Munkásotthon évtizedeken keresztül a munkásság egyik meghatározó intézménye volt. Hiszen falai között könyvtár, előadások, kulturális programok és számos munkásszervezet működött. Bár az épületet végül 1978-ben lebontották, neve azonban ma is ismerősen csenghet az újpestiek számára.
Az 1889-ben megalakult Újpesti Munkástovábbképző Egylet célja a munkásság művelődésének és önképzésének elősegítése volt. Ennek érdekében könyvtárat hoztak létre, emellett rendszeresen szerveztek felolvasóesteket és ismeretterjesztő előadásokat. A megfelelő helyiség, vagyis egy önálló Munkásotthon létrehozásának gondolata 1902-ben merült fel. Az intézmény végül az összegyűjtött pénzből 1909-ben nyitotta meg kapuit.
Az Újpesti Helytörténeti Értesítő 1999. januári számában, a Munkásotthon megnyitásának 90. évfordulója alkalmából megjelent cikk szerint 1909. december 5-én, hosszas előkészítő munka eredményeként nyithatta meg kapuit az újpesti Munkásotthon. Az intézmény a hajdani Kakas Vendéglő helyén jött létre, annak egykori épületét jelentősen átépítve és kibővítve.
A Munkásotthont 1928-ban emeletráépítéssel bővítették, az eklektikus stílusú épületet egész alakos iparosszobrok díszítették, emellett megjelentek az épület díszítőelemein a város legjelentősebb iparágai, mint az asztalosok, a kőművesek, a bőrösök és a vasmunkások jelképei is. A Munkásotthon több mint húsz szervezetnek adott otthont, közülük a fások, építők, vasasok, bőrösök, szállítók és textilesek voltak a legjelentősebbek. Az intézményben könyvtár is működött, amely az 1930-as évek elején évente 12–15 ezer látogatót fogadott. A Munkásotthon kulturális életét emellett színjátszó csoport is gazdagította.
Az épületet 1944. március 24-én politikai okokból bezárták, majd 1945 februárjában ismét megnyitotta kapuit. A Munkásotthon története végül 1978-ben ért véget, amikor a környéken zajló lakótelep-építés miatt az épületet lebontották. Helyén később szolgáltatóház épült, amelynek egyik egységében évtizedeken keresztül a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár egyik kerületi fiókja működött.
Újpest ma is közismert utcaneve a Munkásotthon utca, amely az Erzsébet utcai sarok közelében álló egykori intézmény emlékét őrzi. Az utca 1955-ben kapta mai nevét, ezt megelőzően azonban több elnevezése is volt, korábban Gyár, Kolozsvári, Somogyi Béla, majd Bútorgyár utcaként is hívták.
Akik részletesebben is olvasnának az egykori Munkásotthon történetéről, azok az Újpesti Helytörténeti Értesítő 1999. évi januári számában további érdekességeket találhatnak. A lapszám erre a linkre kattintva tekinthető meg.
Képek forrása: Fortepan, Újpesti Helytörténeti Értesítő
SZFM