Ungár Margit, az első magyar ügyvédnő nemcsak a jog-, de a futballtörténetbe is beírta a nevét: első önálló ügyében egy Újpest-szurkolót képviselt, aki egy botrányba és káoszba fulladt Ferencváros elleni rangadó kapcsán indított kártérítési pert.
Ungár Margit 1929-ben (Pesti Hírlap, Arcanum Digitális Tudománytár)
A 20. század elején még igencsak lehetetlen küldetésnek számított nőként jogász végzettséget szerezni, az 1897-ben Diósgyőrben, mélyen vallásos zsidó családban született Ungár Margit azonban mit sem törődött az előítéletekkel: már hatévesen elhatározta, hogy ügyvéd lesz, ugyanis szinte minden férfi rokona ezt a foglalkozást űzte. Pályaválasztására egy kislánykorában történt gyilkossági ügy is kihatott: a parasztasszony, aki az Ungár-családnak a tejet hordta, megölte a férjét, Margit édesanyja azonban együttérzett az elkövetővel, hiszen az asszonyt férje folyamatosan bántalmazta, ütötte-verte és a szörnyű helyzetből csak ez az egy kiút maradt számára. A kislány ekkor értette meg, nem lehet egyértelműen különbséget tenni fehér és fekete, jó és rossz között.
1918-ban módosítottak a magyarországi felsőoktatási törvényen, míg korábban nőket kizárólag bölcsészettudományi egyetemi szakokra vehettek fel, ettől kezdve a mérnöki és a jogi pálya is megnyílt előttük. Margit természetesen kapva kapott a lehetőségen, de már jelentkezésekor akadályokkal találta magát szembe: elvárták tőle, hogy minden középiskolai és érettségi tárgyból kitűnő legyen (ami a férfi felvételizőknek nem volt kötelező) és megtagadták, hogy a fővárosban végezhesse a tanulmányait, így végül a Debreceni Egyetem jogi karára nyert felvételt. Miután megszerezte a diplomáját − mindent vizsgáját és szigorlatát kitüntetéssel abszolválta −, következett az ügyvédjelöltség, melyhez az ügyvédi kamara tagjává kellett válnia. Apró probléma adódott, a kamara alapszabálya ugyanis csak férfiak számára engedte a belépést; végül egy rendkívüli szavazáson a tagok 19-17 arányban úgy döntöttek, elfogadják női kollégájuk jelentkezését.
Margit először bátyja, Ungár Ferenc debreceni irodájában bojtárkodott, később Budapestre került, ahol leendő férje, Vági József mellett végezte a gyakornokságot. 1928 júniusában hatalmas sajtóérdeklődés mellett letette az ügyvédi vizsgát a Kúria dísztermében. Az első magyar ügyvédnő a szokásoktól eltérően rózsaszín selyemmel borítva, aranyszalaggal átkötve vehette át az ügyvédi diplomáját, melyet az összesereglett tömeg miatt a Kúria folyosóján nyújtották át neki.
Ungár Margit 1936-ban (Színházi Élet, Arcanum Digitális Tudománytár)
Önálló ügyvédként Vági Józsefné Ungár Mária 1929 januárjában lépett először tárgyalótermi pulpitusra, a vád képviseletében, egy sérelmet szenvedett Újpest-szurkoló megbízásából a klub ellen. Történt ugyanis, hogy előző ősszel a futballidényt megnyitó Újpest-Ferencváros mérkőzésre a házigazda lila-fehér klub a férőhelyeknél jóval nagyobb mennyiségű jegyet adott el, a meccsre kilátogató drukkerek között így gigászi küzdelem indult az ülő- és állóhelyekért. A nézők egymásnak estek a Megyeri úti lelátón, ökölharcok bontakoztak ki, előkerültek a botok, kések, esernyők, a büfé pedig beomlott a tumultusban; a megveszekedett káosznak csak a meccset lefújó sípszó vetett véget.
Az incidens során legalább tízen sérültek meg komolyabban, többeknek pedig a ruhája ment tönkre teljesen; összesen legalább 150 károsultat számoltak össze, akik hiába kértek kártérítést a pályatulajdonos UTE Rt.-től, igényüket elutasították. Fekete Pál, a Kőolajfinomító Rt. cégvezetője − akinek a meccsen eltépték a kabátját − végül keresetet nyújtott be az újpesti járásbíróságon a klub ellen és jogi képviselőnek Ungárt fogadta fel, nem utolsósorban azért, mert az ügyvédnő fanatikus futballdrukker hírében állt (bár nem a lila-fehéreknek, hanem az egykor Debrecenben működött Bocskai FC-nek szurkolt). Ez volt a magyar jogtörténetben az első eset, hogy a nézőket ért károkért a sportpályát és annak tulajdonosát vették elő.
Ungár a kezdetektől biztos volt benne, hogy megnyeri a pert és áldozatos munkáját valóban siker koronázta: Szappanos Géza bíró megállapította, hogy a pályatulajdonosnak kötelessége lett volna gondoskodnia a mérkőzésre látogatók kényelméről, elmarasztalta és a sértett részére 80 pengő kártérítés megfizetésére kötelezte az Újpestet. Az ügyvédnő diadalittasan úgy nyilatkozott a sajtónak: reméli, a döntés precedenst teremt, ugyanakkor sajnálja, hogy éppen az ügy körüli rengeteg teendő miatt nem jutott ideje futballmeccsekre járnia az elmúlt hónapokban.
A lendületes pályakezdést több évtizedes sikeres jogi praxis követte, melyet a diktatúrák sem tudtak kikezdeni; a zsidótörvények idején Ungárt és férjét áttették a „zsidó ügyvédek jegyzékébe”, a nyilas hatalomátvételt követően pedig gettóba kényszerültek, csodával határos módon mégis mindketten sértetlenül élték túl a vészkorszakot. A Rákosi-érában Ungár nem volt hajlandó belépni a Magyar Dolgozók Pártjába, de egészen 1958-as nyugdíjazásáig praktizált, miközben súlyos beteg, agyvérzés következtében megbénult férjét ápolta.
Az első magyar ügyvédnő 1969-ben, 72 éves korában hunyt el; búcsúztatásán a Kozma utcai izraelita temetőben az országos főrabbi, Benoschofsky Imre mondott gyászbeszédet.
Rudolf Dániel