Múlt héten, január 8-12. között rendezték meg újpesti és Újpesthez közeli protestáns egyházak részvételével azt az előadássorozatot, imahetet, melynek témájául idén a Jelenések könyve imádságait választották a szervezők. Azért ezekre az imádságokra esett a választás, mert ezek a mennyben hangzanak el, és fontos azt tanulmányoznunk, arra figyelnünk, mi vár ránk az örökkévalóságban, hogy ehhez kezdjük igazítani életünket és imádságainkat már ebben a földi életben is. A mennyben tökéletesség van, nincsenek hibák, a hétköznapokból kiszakadva ehhez kell megpróbálnunk kapcsolódni, felemelkedni. Az alábbi írásban egy-egy gondolatot emelünk ki az elhangzottakból.
Elsőként a huszonnégy vén imádságáról (Jel 4, 11) Sipos Aba Álmos (Békásmegyeri Református Egyházközség) lelkipásztor beszélt. Minden imádságunk Istenhez kell, hogy szóljon. Ő méltó arra, hogy a dicsőség, tisztesség és hatalom az övé legyen, hogy mindenünket neki adjuk. Miért Ő az, aki előtt meg kell hajolnunk? Azért és azzal szerzett méltóságot, hogy mindent Ő teremtett, minden az Ő akaratából lett. Isten nemcsak a kozmoszt teremtette meg, hanem megteremtette számunkra az utat vissza hozzá, újjászül bennünket, alkalmat teremt nekünk, hogy Szentlelke által eljussunk a világosságra.
Szabó László (Fotó: Várai Mihály)
Kedden a megváltó Isten dicsérete (Jel 5, 9-10) hangzott el Szabó László (Újpest-belsővárosi Református Egyházközség) lelkipásztor prédikációjában. Isten megváltása, az, hogy meghalt értünk a kereszten, tulajdonképpen egy adósságrendezés, hiszen lázadásunkkal, bűneinkkel megloptuk Istent, Jézus pedig a vérével fizetett ezekért a tetteinkért. A megváltás kiterjed minden népre, és általa közvetlen kapcsolatba kerülünk Istennel, az Ő gyermekeivé leszünk. Isten újjáteremti majd az eget és a földet, helyrehozza a mi bűneink által elrontott világot.
Zámbó András (Káposztásmegyeri Református Egyházközség) lelkipásztor a Jel 19, 7-8 ige alapján beszélt arról, hogy milyen fontos az, hogy szívünk válaszoljon a hívásokra. Az evangélium hirdetése, mások megértése és befogadása, az, amikor örülünk az örülőkkel az irigykedés helyett, amikor lelki vagy anyagi segítséget nyújtunk – ezek az igazságos tettek, a szeretet szolgáló tettei, az Isten országát jelenítik meg. Ha ebben hűségesek vagyunk hozzá a földön, akkor összeforrunk, eggyé leszünk.
A záróalkalmon a visszatérő Isten dicséretéről (Jel 22,20) beszélt Bozsóki Bence (Szabad Evangéliumi Gyülekezet) lelkipásztor. Igehirdetésében azt a kérdést tette fel, hogy miért kell azért imádkozni, amit Isten már egyszer megígért, miért imádkozunk azért, hogy Isten akarata teljesüljön. Ha egy szuverén Istenhez imádkozunk, akinek előre megvan a terve mindannyiunk életére, akkor mi értelme az imádságnak. Imádságunk hatással van Istenre? Isten akarata és az emberek imádsága összekovácsolódik, de ez emberi ésszel nehezen felfogható, de biztos, hogy a mi imádságunk nem értelmetlen, imádságunkat felhasználja Isten a terveinek formálásában.
(Az imahéten elhangzott prédikációk megtalálhatók az egyes gyülekezetek YouTube-csatornáján.)