A koronavírus-járvány sok mindent háttérbe szorított, az ország kényszerű leállása és az, hogy a járványhelyzet gyakorlatilag túszul ejtette a közéletet, sok folyamatban lévő, botrányos ügyről is elterelte a figyelmet. Egy ilyen a sok közül a 2015-ben kirobbant brókerbotrány-sorozat és következményei voltak. A Buda-Cash és Bróker Marcsi nevén kívül a legismertebb, ami az emberek eszébe jut, ha a dicstelen pénzügyi machinációkra gondol, az a Quaestor név.
Öt év távlatából talán meglepő lehet, hogy a jogi eljárások a mai napig nem zárultak le az egykor az egész országot izgalomban tartó, számos magyar családot az anyagi csőd szélére juttató, egyeseket pedig egészen az öngyilkosságba hajszoló ügyben.
A HVG a NER 13 ikonikus pillanatát bemutató összeállításában a következőképpen idézte fel, hogy mi is történt pontosan 2015-ben:
„Az MNB részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét”
– ez a mondat jelezte az évtized egyik legnagyobb pénzügyi botrányának kezdetét.
A válság kezdete: minden ügyfél a pénzéhez akart jutni
A jegybank 2015. március 8-án kezdett vizsgálódni, 9-én este pedig a Quaestor egyik cége öncsődöt jelentett. Azóta kiderült, hogy a csoport
210 milliárd forintnyi kötvényállományából 150 milliárdnyit engedély nélkül bocsátottak ki.
A Quaestor ügyfelei között nemcsak magánszemélyek voltak: több önkormányzat és a Külügyminisztérium is a cég portfólióját gazdagította.
„Az ügyfelek pénze nem pihent, mivel azonnal ellopták”
– ezt Ibolya Tibor fővárosi főügyész nyilatkozta a nem mindennapi botránnyal kapcsolatban.
Mint emlékezetes, a kabinet nem nagyon iparkodott, hogy segítő kezet nyújtson a károsultaknak, ehelyett a különféle kormányzati érdekkörök és gazdasági szereplők leginkább azzal voltak elfoglalva, hogyan kaparinthatnák meg áron alul a brókercég jóval százmilliárd forint fölötti összértékre becsült, javarészt adósságokkal és hitelekkel terhelt, ám így is értékes ingatlanvagyonát.
Ez a követelés a mai napig nem teljesült
A Quaestorral kapcsolatos tárgyalások azzal együtt is rendkívül lassan haladtak, hogy az idei vírushelyzet az igazságszolgáltatást is leállásra kényszerítette.
Legutóbb 2020 januárjában jelentette be a törvényszék, hogy újabb, közel 130 tárgyalási napot tűznek ki az év első felére, ám ezek jó része a kényszerű ítélkezési szünet áldozatává vált. Arról egyelőre nem tudni, hogy pontosan mikor folytatódhatnak az eljárások, és hol lehet a történet jogi értelemben vett lezárása.
Szomorú aktualitások
Miközben az ellenzéki vezetésű főváros kénytelen elkeseredett csatározásokat vívni a Lánchíd felújításáért a kormánnyal, a kabinet más projektekre már nem sajnálja annyira a pénzt.
Talán a rossz emlékek, vagy a lelkiismeret kísérti a kormányt Lánchíd ügyben?
Ilyen beruházás például
az olimpia híján az atlétikai világbajnokságra megépülő, Nemzeti Atlétikai Központ, amire a Fidesz jelen állás szerint 7,7 milliárd forintot költ majd.
Apró siker, hogy a Külső-Ferencvárosban épülő stadion kapcsán a kerület független polgármestere, Baranyi Krisztina június végén el tudta érni, hogy a sportkomplexum körül parkot is létesítenek majd. Ezen felül egy új kerületi szakrendelő megépítését, nyolc, évek óta súlyosan elhanyagolt, önkormányzati tulajdonú bérház rehabilitációját és a Ráckevei-Soroksári Duna-ág kotrását is vállalta a kormány.
De, hogy kapcsolódik ehhez a beruházáshoz a Quaestor? A köztudatban kevésbé ismert tény, hogy
a stadion épp azon a telken épül, melyet a kormány jóval áron alul szerzett meg a cégcsoport dobra vert ingatlanportfóliójából.
A Nemzeti Atlétikai Központ egyik látványterve
Az Alfahírnek még 2016 szeptemberében nyilatkozta a károsultak egyik vezetője, Olajos Mihály, hogy
“a telek, több értékbecslő adatait egybevetve, százmilliárd fölötti értéket képez”.
Ehhez képest a további becslések szerint akár 200 milliárd forintot is érő területet az állam ennek töredékéért,
mindössze 18 milliárd forintért szerezte meg.
Holott, ha a kormány a valós értékén tett volna szert a telekre, akkor a brókerbotrány károsultjait az összegből maradéktalanul kártalanítani lehetett volna. Ennek hiányában a lépés nemcsak gazdaságilag, de morálisan is aggályosnak tekinthető.
Újpestre is vezetnek szálak
Ahogy arról portálunk is beszámolt, az Újpesti Hírmondó még idén márciusban tette közzé, hogy a Wintermantel Zsolt nevével fémjelzett fideszes városvezetésnek is köze volt a Quaestor-cégcsoporthoz.
Wintermantel Zsolt
A IV. kerület akkori vezetése 2018 januárja és 2019 októbere között ugyanis
nagyjából 133 millió forintot utalt el egy XLS Consulting Kft. nevű cégnek.
Az XLS Consulting Kft.-ről azt kell tudni, hogy a Quaestor egyik legnagyobb függő ügynöke volt.
A cég 2018-ban 56 millió, 2019-ben 55,5 millió plusz áfa összeget kapott az akkori városvezetéstől valamilyen tevékenysége után.
A dolog itt válik érdekessé, mivel a szerződést első próbálkozásra a jegyző nem tudta kiadni, hiszen nem volt fellelhető sem az irattárban, sem a Polgármesteri Hivatal érintett osztályain.
A dokumentum ugyan később előkerült, ám egyáltalán nem a megszokott hivatali úton. Ennek rendhagyó körülményeiről Déri Tibor polgármester a következőképpen nyilatkozott:
„Csupán annak a volt hivatali alkalmazott korábbi számítógépén található fájlokat kellett visszanyernünk, aki korábban a teljesítésigazolásokat is előkészítette, illetve tartotta a kapcsolatot a céggel.”
A kerület első embere hozzátette:
„Bár mindent megtett az úriember, hogy eltüntesse az adatokat, a teljes merevlemezt törölte, azonban sok információ még így is a rendelkezésünkre áll, többek közt az érintett szerződés.”
Déri Tibor
A polgármester tájékoztatása szerint a dokumentumot a választásokat követően egyszerre felmondott negyven munkavállaló egyikének számítógépén találták meg.
„A szerződés első és második pillantásra is érdekes, számos kérdést vet fel”
– fogalmazott Déri. Ezek közül az egyik lehet az is, hogy az XLS Consulting Kft. csak 2018 szeptemberéig rendelkezett a Magyar Nemzeti Bank engedélyével, ezt követően pénzügyi tanácsadó tevékenységet már nem láthatott volna el.
Az újpesti önkormányzat azonban ezt követően még több mint egy évig fizetett a cégnek negyedévenként legalább 18 millió forintot.
A portál emlékeztetett arra is, hogy maga a Quaestor egyébként az újpesti önkormányzat befektetéseit is kezelte. Rendhagyó módon azonban a kerület nem lett vesztese a brókerbotránynak.