A családjában a felmenők között jó kezű mesterek, szorgalmas iparosok vannak, ám ő az első aki a kő megmunkálója, és a helyi közösség érdekében tett adakozásnak is ez az első, ám jól látható jele. Horváth Viktor úgy gondolja, nem tartozik a tehetős kőfaragók közé, tőle most annyi tellett, hogy 100-150 órás munkafolyamat után, a temetkezések utáni délutáni csendes órákban felújította a síremléket.
-Tudom, hogy a Megyeri temetőben nemzeti hősök, híres személyiségek nyugszanak, itt van például Éberl Nándor haditudósító, diplomata , az 1848/1849-es forradalom időszakának újabb hírességének nyughelye is. A másfél tonnás gránit obeliszk felújítására egymagam nem vállalkozhattam volna, a költségek is hatalmasak lennének és nem egyszemélyes munka. – mondja a fiatalember.
Pasche Lebstück Mária , az 1848-49-es forradalom és szabadságharc főhadnagyának híres alakja, aki sok más csata mellett részt vett a branyiszkói és a kápolnai összecsapásban, ott volt Buda visszavételénél is. A személyéről kialakult képet a valóság és a legenda szálai egyaránt átszövik, már amiatt is, hogy férfiként harcolt . A bukás után hat hónapig az aradi várban raboskodott, ott szülte meg a fiát is. (Unokája, Jónák Gyula lesz később az újpesti hivatásos tűzoltóság megteremtője) Jókai Mór regényt, Huszka Jenő operettet írt éltéről, így vált irodalmi alakká. Életének utolsó 12 évét – 1892-ben bekövetkezett haláláig – Újpesten, a fiánál, Jónák Pálnál töltötte. Lebstück Máriát az újpesti régi temetőben temették el, amely az Apponyi-, Tél -,Diófa-, utca és a villamos vonal és a vasúti töltés által határolt területen volt. A régi temetőt 1964-ig fokozatosan felszámolták, így került Lebstück Mária sírja is a Megyeri temetőbe, a bejárattól a ravatalozóig tartó főút mentére, a 26-os parcellába.
-Nagyon sokan felfigyelnek a névfeliratot olvasva a sírra, még azok is, akik csak egy gyászszertartás idejére jönnek a Megyeri temetőbe. -folytatja Horváth Viktor. -Az újpestieknek emlékezetében Lebstück Mária nemcsak a szabadságarc egyik hőse, hanem több annál, az élő emlékezet része. Ezt igazolni láttam, amikor a felújításba fogtam, ugyanis nagyon sokan megszólítottak, odajöttek hozzám, beszélgettünk. Tapasztaltam, hogy a márvány obeliszkre ráfér a felújítás és üdvözlik a síremlék gondozását a helyiek. Mivel nekem a temető a munkahelyem, a kegyeleti kultúra nemesbítése , ápolása számomra természetes dolog. Saját lakóhelyemen ezt művelem, de osztom azt a véleményt is, mely szerint a temető nyitott történelemkönyv mindenki számára. Figyelemmel kísérem a Nemzeti Emlékhelyek és Kegyeleti Bizottság rendezvényeit a Farkasréti temetőben is. A Lebstück -síremlék felújításához a kegyeleti bizottság főtitkárától és természetesen a temető igazgatójától kértem engedélyt. Az igazgató úr támogatta a munkát, és a sírt befutó borostyánt is visszavágatta. A munkát egyedül el tudtam végezni, nem kellett a sírt szétszedni, az alapja ugyanis jó állapotban volt, a négy részből álló márvány obeliszket átcsiszoltam. Sajnos az obeliszken lévő dombormű rendbehozatalához már szobrász, vagy restaurátori kéz kell. Bizakodom: talán lesz ,aki befejezi.