Az 1916-ban indult, országosan egyedülálló és az alapító által mintának szánt kezdeményezés székhelye a Baross utca 95-ben (ma: 105.) létesült. Létrehozása az alapító és városunk lakossága szociális érzékenységének egyik legnemesebb példája.
Kollár Miklós vegyész 1879-ben a Pollák és Fiai Gyufagyárnál kezdte pályafutását, majd 1884-ben átvette a gyár vezetését. Sikeres tevékenysége révén Monfalcone-ban (Olaszország) hozott létre leányvállalatot. Terméke a Kolmix vagy Kollerit néven forgalmazott hidegaszfalt útburkolóanyag volt.
A „nagy háború” második évében egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a fronton tartós sérülést szenvedett vagy hősi halált halt katonák családjainak létfenntartása súlyos gondokat okoz. Újpesten 1914-ben alakult Polgári Segítő Bizottság segélyezte a rászorulókat. A nagyobb vállalatok tulajdonosai rendszeresen támogatták a szervezetet, de ez csak alkalmi segítséget jelentett az özvegyek és árván maradt gyerekek számára. Kollár Miklós 1916-ban levélben fordult dr. Miklós Antal polgármesterhez: „… mérlegelve a jelen idők viszontagságait… hozzá akarok járulni ahhoz, hogy az Ujpest r.t. város területén lakó özvegyek és árvák nyomasztó helyzetén én is segítsek.” 6000 koronás alapítványt tett a legátfogóbb támogatási rendszert kidolgozók részére. A „Kollár Miklós-díj”-ra 29 pályamű érkezett, de egyik sem tartalmazott teljeskörű megoldást, így csak 3. díjat, illetve kisebb jutalmakat osztott ki a bíráló bizottság. Tagjai többek között gróf Ráday Gedeon főispán, Kollár Miklós, dr. Ferenczi Imre egyetemi tanár, dr. Kádár Gyula ügyvéd, dr. Kiss Dezső miniszteri biztos és Újpest polgármestere voltak.
A pályázat mégsem volt eredménytelen. Kollár az Ujpesti Napló 1917. május 6-án megjelent számában tette közzé, hogy a pályázat ötletei alapján a hadi árvák és özvegyek számára önfenntartó intézmény kialakításához alapítványt hoz létre. Felhívása nyomán a vállalatok és szinte a teljes lakosság megmozdult: 10.000 és 100 korona közötti összegekkel támogatták a kezdeményezést. Az Ujpesti Kereskedelmi és Iparbank kezelte a befolyt összeget, melyet működtetésre fordítottak. Az intézmény létrehozásának és berendezésének költségeit teljes mértékben Kollár Miklós fedezte. Károlyi László gróf megyeri uradalmából megvásárolt egy 8400 négyszögöles területet, ahol 22 özvegy és gyermekeik számára alakított ki szoba-konyhás lakást, ingyenes használattal. A területen létrehozott 12 kisüzemben dolgoztak a nők és a hadirokkantak, a szükséges átképzésükhez tanfolyamokat indítottak. Gyerekeik számára napközi otthonos felügyeletet biztosítottak, iskolai, óvodai beíratásuk intézményesen intézték. A telep igazgatója Klein Ernő hadirokkant textilmérnök volt. Az intézmény a 20-as évek közepén az önkormányzat tulajdonába ment át.
Újpest Kollár Miklóst 1927-ben díszpolgárává választotta, aki ugyanebben az évben adományként óvodát hozott létre Megyeren. Ez a mai Fóti úti óvoda.
Szöllősy Marianne