, , , , ,
  •  
  •  
  •  

Nyakban, madzagon lógó kulcscsomók, forró aszfalt, klumpa és a pusztaságban épülő, négy és tízemeletes panelházak festői látványa. Ilyen volt egy igazi telepi nyár a ’70-es évek második felében, amikor az újpesti lakótelep építése zajlott. A kissé lehangoló, de valahogy mégis különleges hangulatot tűpontosan adja vissza a Csukás István, Vakáció a halott utcában című regényéből készült film, amelynek minden kockáját az újpesti Nyár utcában és annak környékén forgatták.

A regény

Csukás István a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, író, ifjúsági szerző, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. Izgalmas történetei és szerethető, humoros karakterei minden korosztályt magával ragadnak.

A Vakáció a halott utcában című regény története egy újonnan épült lakótelepen játszódik, ahol az egy unalmas, forró nyári napon az egy lépcsőházban élő gyerekek összebarátkoznak és felfedeznek a közelben egy szemmel láthatólag lebontásra ítélt utcát. Halott ez az utca, üresek a házak, a redőnyök leeresztve. De nézzünk csak szét egy kicsit alaposabban: valóban kihalt és érdektelen? Nem is olyan biztos… Kiderül, hogy ugyancsak van mi után nyomozni. Talán még igazi halott is akad a halott utcában!

A film

A gyerekregényből 1979-ben ifjúsági film készült, mindössze 67 percben – sajnos nem lett belőle hosszabb, négy-öt részes tévésorozat, pedig a regényben bőven volt még cselekmény. A film persze így is szerethető, bár sztorijában eléggé eltér az irodalmi műtől. A frissen épült lakótelepre sorra érkeznek a beköltöző családok, ám hamar kitör a botrány, sok vadonatúj lakásból hiányzik a kilincs, a villanykapcsoló, a mosdókagyló. Ami mozdítható volt, azt valakik elvitték, a melósok tanácstalanul vakarják a fejüket, az új lakók pedig ingerülten ordibálnak.

Ezzel párhuzamosan összeverődnek a szomszéd gyerekek, akik Ödön úr, a nyúl keresése közben felfedeznek a közelben egy lebontásra ítélt, romos utcát, sőt egy halottnak vélt embert is: végre van valami izgalom az újonnan jött gyerekek számára.

Palásthy György rendező 1978-ban, a Film, Színház, Muzsikában, egy riportban bevallotta, hogy alaposan átgyúrták Csukás István történetét:

„Jóformán csak a helyszín maradt változatlan. Meg a lakótelepen egymáshoz csapódó gyerekek, mint közösség, vagy ha úgy tetszik, banda. A történet maga valóban megváltozott. Igyekeztünk az íróval és dramaturggal, Békés Józseffel pergőbbé, filmszerűbbé tenni.”

1979-ben a Filmvilág című folyóirat így írt a filmről: „A lebontásra ítélt régi házak sorát a gyermeki fantázia romantikus zsiványtanyává lényegíti át. Palásthy György rutinosan és realisztikusan mozgatja gyerekszereplőit, a felnőttek ábrázolása azonban kabarészerű, ezt támasztja alá a színészek kiválasztása is, mint például Csala Zsuzsáé és Halász Lászlóé.”

Domján Vivien