•  
  •  
  •  

A leggyakoribb szezonális betegség a téli depresszió. Ahogy egyre hosszabbak az éjszakák és rövidülnek a nappalok, változnak a fényviszonyok, ismét itt van a téli depresszió megjelenési ideje. Egyáltalán nincs mit szégyellni ezen a kórképen, kérjünk inkább szakszerű segítséget!

Sokan tisztában vannak azzal, hogy a hideg és a sötétség rossz hatással van a közérzetükre, és nagyon nehezen élik meg a téli hónapokat. Mások viszont nem értik, miért esik nehezükre felkelni az ágyból, miért nyomottabbak és levertebbek, és miért látják szó szerint sötéten a világot. Rengeteg embert érint a téli depresszió, amelyre érzékenyebbek a nők. Enyhébb formában a mi égövünkön a lakosság 10-15 százalékát, súlyosabban 2-5 százalékát érinti.

Végh Ferenc

Túl sötét jövőkép

Őszintén bízunk abban, ma már nem stigmatizálják a mentális és pszichés betegségeket, és egyáltalán nem „ciki” szakemberhez fordulni, ha megváltozik a hangulatunk. Végh Ferenc pszichológus, Újpest Önkormányzatának Szociális Intézménye munkatársa rendkívül részletesen elmagyarázta, milyen tüneteket, figyelmeztető jeleket érdemes komolyan venni.

„Ha ez idő tájt minden ok nélkül rossz a hangulatunk és sötét a jövőképünk, ha aluszékonyak lettünk, és nagyon kívánjuk az édességet, szénhidrátot, akkor érdemes időszakos depresszióra gyanakodni. Gyakori tünet továbbá, hogy az érintett kevésbé kívánja a társaságot, az intimitást, a testi érintkezést”

– ismertette Végh Ferenc pszichológus, aki szerint amennyiben nem jellemző ránk ez a negatív hangulat és sötét jövőkép, akkor mindenképp keressünk fel szakembert.

„A szezonális depressziónak biokémiai okai is vannak. Október végétől elkezd csökkenni a szerotonin.”

A szakember azt is elmagyarázta, hogy megnő a melatonin szint a vérben, amely ugyancsak gondokat eredményezhet.

„A kevesebb napfény hatására a szervezetünk melatonin hormon szintje megemelkedik, aminek hatására elálmosodunk, szervezetünk felkészül az alvásra. Amennyiben ez túl korán következik be, negatívan befolyásolja az arra érzékeny emberek alvás-ébrenlét ritmusát és kedélyállapotát.”

D-vitamin: szinte lehetetlen túlzásba vinni!

Ma már szinte vitathatatlan tény, hogy kulcsfontosságú szerepe van a D-vitamin hiányának a depresszió kialakulásában. A tél végére a magyarok 95 százaléka D-vitamin-hiányban szenved. Nemrég született meg a hivatalos magyarországi D-vitamin-ajánlás, ami a nyugati országokhoz felzárkózva felnőtteknél közel tízszeresére emelte az eddig ajánlott napi D-vitamin-pótlás mennyiségét.

„Akár napi 4000 nemzetközi egység D-vitamint is szedhetünk, és ajánlatos telente vérképvizsgálaton megméretni a D-vitamin szintünket. Amennyiben ez alacsony, kérjük ki háziorvosunk tanácsát”

– javasolja Végh Ferenc. A pszichológus szerint az úgynevezett fényterápia is rendkívül hatásos a téli dep­resszió ellen. Az elmélet az, hogy a napi éberség elősegítése érdekében mesterséges fényt használva a kezelés képes visszaállítani a helyzetéből kibillentett biológiai órát, helyreállítva a megszokott alvásritmust és jobb kedvre derítve az embert.

„Ne keverjük össze a szoláriumot a fényterápiával, igaz, előbbi is hasznos lehet mértékkel alkalmazva. A fényterápia azonban egy olyan speciális eszköz, amely 25 ezer lux fényáramú forrást tud kibocsátani, ami a reggeli nyári napfény fényerejének felel meg. Fényterápiás kezeléseket már egyes állami intézményekben, és természetesen magánúton, néhány wellnessközpontban is igénybe lehet venni.”

Figyeljünk a természet szavára!

A pszichológus arra is felhívta a figyelmet, hogy eleink tiszteletben tartották a természet körforgását, s azt, hogy a hideggel és sötéttel beköszönő téli évszak az elcsendesedés ideje.

„Sajnos a mai felgyorsult tempó és megváltozott életstílus nem figyel arra, mit diktálna a természet és az emberi szervezet. Az üzletek fényárban úsznak, folyamatosan rohanunk, ügyet sem vetünk arra, hogy az évszakkal együtt nekünk is érdemes volna visszalassulnunk.”

Ami pedig a megoldást és a gyógy­módokat illeti: Végh Ferenc pszichológus azt ajánlja, hogy mozogjunk sokat, ráadásul a szabad levegőn.

„Válasszuk az alacsony intenzitású és monoton mozgást, például a gyorsgyaloglást vagy a kocogást. Ugyanis ezen mozgásformák révén szabadul fel a legtöbb endorfin, azaz örömhormon.”

Továbbá érdemes megragadni minden alkalmat, amikor süt a nap, menjünk ilyenkor a szabadba, és süttessük az arcunkat a napfényben!

„Segíthet a tudatosság, amikor jobban figyelünk a pillanatra, magunkra és a családra. S ha már a család: nyakunkon a karácsony, ami manapság az elvárásokról és a pénzköltésről szól. Ne tegyük ezt! Hiszen az ünnep az emelkedett hangulatról, az összetartozásról, a meghittségről és a családról szól! Ne hagyjuk, hogy eltereljék erről a fókuszt!”

A pszichológiai szakember elmondta, mind télen, mind az ünnepek idején tartsuk szem előtt a mértékletességet.

„Ne legyen bűntudatunk, ha megeszünk egy szelet süteményt, de az érzelmi problémáinkat, hangulatingadozásainkat ne a mértéktelen evéssel vagy ivással kompenzáljuk!”

A pszichológus szerint ilyenkor, télen, sokkal több a szomorú és magányos ember, talán észre se vesszük magunk körül. Fordítsunk rájuk ilyenkor kiemelt figyelmet, hiszen adni mindig jó, és így a magunk esetleg kényelmetlen érzelmei is eltörpülhetnek.

, , , ,