A képeslap 1912-ben készült, és a Károlyi-kórház új szárnyát ábrázolja a kert felől nézve. A kórház Ybl Miklós (1814–1891) irodájának tervei szerint épült 1895-ben, gróf Károlyi Sándor (1831–1906) és felesége, gróf Kornis Clarisse (1834–1906) költségén, magánkórházként. A gróf hamarosan felismerte, hogy az egyre gyarapodó nagyközségnek több egészségügyi ellátóhelyre van szüksége, ezért 1899-től nyilvánossá tette az intézményt. A grófi házaspár döntésének nyomán a téli időszakban a szegények – elsősorban az ott kezelt betegek – az egészségügyi ellátáson kívül meleg ételt és karácsony tájékán ajándékot kaptak az uradalom költségére. A hatvan személy ellátására tervezett kórház hamarosan szűknek bizonyult, ezért az akkori lehetőségeket maximálisan kihasználva száz főre növelték az ágyak számát.
Az alapítók halála egy időre megakadályozta a tervezett bővítést. Erre csak 1911–1912-ben került sor, amikor az utód, gróf Károlyi László ((1859–1936) és felesége, Apponyi Franciska grófnő (1879–1958) kezdeményezésére felépült a Clarisse Pavilonnak nevezett új épületszárny, amellyel együtt már százötven betegágy elhelyezése vált lehetővé. Az építészetileg viszonylag egyszerű, klinkertéglával díszített pavilon külső-belső kivitelezési megoldásaiban az egyszerűségre, a használhatóságra törekedtek. Berendezése jóval költségesebb volt. A korabeli feljegyzés szerint korszerű villanyvilágítással, központi fűtéssel és állandó meleg vízzel látták el a mosodát, a konyhát és a kórtermekhez tartozó fürdőket is. A műtők és a laboratóriumok a legmodernebb műszereket kapták. Az épületben vegyi és bakteriológiai laboratórium, röntgenszoba és vizsgálószoba működött. A teljesen csempézett műtőt a tervező természetes fénnyel is kiválóan ellátta, a fotón látszik kívülről is a hatalmas ablaksor.
A kórház emlékalbumából idézzük: „Amíg tehát egyrészről a legpedánsabb hygienikus tisztántarthatóság keretein belül a legegyszerűbb volt a vezérelv, addig másrészről a legpazarabb bőkezűség ott, ahol a kórház gondjaira bízott beteg épsége és egészségének mielőbbi teljes helyreállítása a cél.”
A Fővárosi Önkormányzat Károlyi Sándor Kórháza ma is a gyógyítás szolgálatában áll, a Nyár utcai épület őrzi egykori szerkezetét és homlokzatát.
B.K.
A rovat tanácsadó szakértői: Szöllősy Marianne és Krizsán Sándor helytörténészek. Felvételek: UKK Neogrády László Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény és Várai Mihály.