Valódi szemléletváltás bontakozhat ki Újpesten a közterületi zöldfelületek fenntartásának tekintetében. A város által közzétett közlemény szerint a „vágatlan május” kezdeményezés támogatottsága nyomán a jövőben a biodiverzitás megőrzése és a természetközelibb gyepgazdálkodás kerülhet előtérbe a korábban megszokott, rendszeres és intenzív fűnyírási gyakorlattal szemben.
Újpest Önkormányzatának oldalán közleményt tettek közzé a zöldfelületek fenntartásával kapcsolatban. A tájékoztatás szerint az újonnan megválasztott, élő környezetért felelős miniszter, Gajdos László „vágatlan május” elnevezésű kezdeményezése valódi szemlélet- és kultúraváltozást tükröz a közterületi zöldfelületek kezelésében. A program célja a talaj kiszáradásának csökkentése, valamint a biodiverzitás megőrzése.
A kezdeményezés alapján úgy tűnik, hogy a korábbi hagyományokkal szakítva valódi társadalmi változás indult el, hiszen az Újpest Média által megkérdezett újpestiek többsége támogatná a mozgalmat, annak ellenére is, hogy a korábbi években jellemzően a minél gyakoribb és alaposabb fűnyírást kérték számon a várostól, és a rendszeresen lenyírt gyepet várták el a terület fenntartójától.
A miniszteri javaslat azonban már egy másfajta szemléletet vetít előre, amely a rövidre nyírt zöldfelületek helyett inkább az élő biodiverzitás megőrzését és a természetközelibb városi környezet kialakítását helyezi előtérbe.
„A miniszteri javaslatot megfontolva az elkövetkezendő időszakban csak a szükséges mértékben, kizárólag az öntözött és az intenzíven használt parkok, sétányok területén fog fűnyírást végezni az Újpesti Városgondnokság Kft., emelt vágási magasságot (10-12 cm) tartva. Emellett fontosnak tartjuk a beavatkozást a kiemelten toklászfertőzött helyeken, pl. a lakótelepeken. Az ún. külterjes területeken eddig is csak évente kétszer kaszáltunk, természetközeli gyepgazdálkodást folytatva. A vegetáció, valamint az időjárás változását figyelembe véve folyamatosan monitoringozzuk a zöldfelületeinket” – olvasható a közleményben.
Az Újpest Önkormányzata oldalán közzétett közlemény arra is emlékeztet, hogy a városban található zöldfelületek jelentős része nem az önkormányzat fenntartásába tartozik. Ilyenek például a főbb utak mentén található területek, amelyek a főváros kezelésében állnak, Budapest pedig már korábban csatlakozott a „vágatlan május” kezdeményezéshez.
A közlemény szerint szintén nem önkormányzati fenntartásúak a társas- és családi házak előtti zöldsávok, amelyek gondozása az ingatlantulajdonosok feladata. Ugyancsak más kezelőhöz tartozik a Farkaserdő, amelyet a Pilisi Parkerdő Zrt. kezel, valamint az Újpest területén található patakpartok is, amelyek fenntartása a Fővárosi Csatornázási Művek hatáskörébe tartozik.
„Önkormányzatunk számára az elmúlt években is kiemelt prioritás volt Újpest zöldítése. Ennek keretében 2019 ősze óta több mint 5000 fát ültettünk el közterületeinken, városszerte évelő, biodiverz, virágos ágyásokat hoztunk létre, például a Rózsa utcai és Tél utcai osztósávokban, vagy a Bőröndös sétányon, nem utolsósorban megemlítve a Levendulaparkot és a Király utcai Levenduladombot is. Nem véletlen, hogy zöldterület-fenntartási szemléletünkért és fejlesztéseinkért 2024-ben Magyarországi Klímasztár Díjat kaptunk, 2025-ben pedig a nemzetközi Európai Klímasztár Díjat odaítélték városunknak, Újpestnek” – olvasható a közleményben.
A közlemény emlékeztet arra, hogy a miniszter által meghirdetett szemléletváltás kizárólag a lakossággal együttműködve, közös munkával valósítható meg. Éppen ezért folyamatosan várják és ösztönzik a lakossági véleményeket, javaslatokat és visszajelzéseket a témában.
A biodiverzitástól a talajvédelemig – miért hasznos a vágatlan fű?
Erre a kérdésre röviden úgy válaszolhatnánk, hogy azért fontos területeket vágatlanul meghagyni, mert mindez hűsíti a talajt és segíti a beporzókat, de valójában ennél is többről van szó. A „vágatlan május” kezdeményezés mögött nem csupán esztétikai vagy fenntartási szempontok állnak, hanem egyre hangsúlyosabb környezetvédelmi és klímavédelmi megfontolások is. A szakemberek szerint a magasabbra hagyott növényzet számos olyan előnnyel jár, amely különösen az egyre gyakoribb aszályos időszakok idején válik fontossá.
A rendszeresen, nagyon rövidre nyírt gyep könnyebben kiszárad, miközben a magasabb növényzet jobban árnyékolja a talajt, így segít megőrizni annak nedvességtartalmát. A hosszabb fű és a természetesebb növénytakaró ellenállóbbá teszi a zöldfelületeket a hőséggel és a csapadékhiánnyal szemben, vagyis strapabíróbb, fenntarthatóbb városi környezetet eredményezhet.
A dúsabb vegetáció emellett a levegő minőségére is kedvező hatással van. A nagyobb lomb- és növénytömeg több szén-dioxidot köt meg, valamint hatékonyabban szűri ki a levegőben található szennyező anyagokat és port.
A kezdeményezés további fontos célja ugyanakkor a biodiverzitás megőrzése. Azok a vadvirágok és növények, amelyeket sokan korábban egyszerűen „gyomnak” tekintettek, valójában létfontosságú táplálékforrást biztosítanak a beporzó rovarok számára. A ritkábban kaszált területek menedéket és élőhelyet is nyújtanak ezeknek az élőlényeknek, amelyek szerepe nélkülözhetetlen a természetes ökoszisztémák működésében.
A szakértők szerint a városi zöldfelületek kezelésében ezért egyre fontosabbá válik az a szemlélet, amely nem kizárólag a rendezett, rövidre nyírt gyepet tekinti ideálisnak, hanem figyelembe veszi a természetes élővilág fennmaradását, a klímaváltozás hatásait és a fenntarthatósági szempontokat is.
Kép forrása: Újpest Önkormányzata
SZFM