A főváros április elején fogadta el a Radó Dezső Tervet, amely 2030-ig zöldebbé és élhetőbbé kívánja tenni Budapestet, ezen belül természetesen Újpestet is. Arról, hogy milyen konkrét változásokra számíthatnak a kerületben élők, a zöldstratégia egyik szakmai irányítója, Budapest főtájépítésze beszélt.
Bardóczi Sándor főtájépítész elmondta, a kiemelt fejlesztések a fővárosi tulajdonú, kezelésű vagy résztulajdonú területeken valósulnak meg. Újpestre vonatkozóan négy nagyobb célkitűzést foglal magában az átfogó zöldítési koncepció.
Bardóczi Sándor
Rendbe rakják a homoktövis bölcsőjét
Megújulna az Újpesti Homoktövis Természetvédelmi Terület, amelyen jelenleg a Megyeri híd építéséből és egyéb ipari tevékenységből származó hulladék lerakatok várják a felszámolást. Fajtacserés rehabilitációval természetközelivé alakítanák a terület erdőit. Az ehhez előirányzott 8 millió forintot a főváros LIFE-pályázat segítségével, uniós keretből teremtené elő. A munkálatok után a homoktövis egyetlen budapesti előfordulási helye ismét bebarangolhatóvá válik.
Ráncba szedik a Farkas-erdőt
Az újpestiek egyik kedvenc kirándulóhelye szintén erdőrekonstrukción esne át: a faállományt fokozatosan nemesebb és Magyarországon honos fajtákra cserélik majd, csaknem 150 millió forint ráfordítással. Ez a folyamat szálaló vágással, hosszú idő alatt megy majd végbe, nem egyik napról a másikra vágják ki az erdő részeit.
Fotó: Várai Mihály / Újpest Média
A változás beépítéssel sem jár, ahhoz mindössze szolid infrastruktúra és pár tanösvény társul majd.
Római-part 2.0
A Népszigeten a zavaros tulajdonviszonyok miatt elsősorban a part menti zöld sávra tudnak koncentrálni, ahol a védett növényzet megőrzésével egy megközelíthető, emberbarát környezetet alakítanak ki, leginkább a Római-parthoz hasonló paraméterekkel. Az öböl északi felében ugyanakkor még a mostaninál is jobban dominálnának a természetvédelmi érdekek.
Fotó: Várai Mihály / Újpest Média
A szakember szerint ezeken az akcióterületeken a környezetvédelem, a kerékpáros, illetve az árvízvédelmi fejlesztések összehangolása lesz az egyik legnagyobb kihívás. Hogy az öböl partvidéke mennyire lehet majd egységesebb, az a XIII. kerületi, Duna-parti ingatlanfejlesztések alakulásától is függ majd. A folyamatra 600 millió forintot szán Budapest vezetése.
A zöld ütőér
A negyedik jelentős projekt a Nyugati pályaudvartól és a Külső-Szilágyi út végéig terjedő zöldsétány lesz. Ennek éppen a káposztásmegyeri szakasza áll a legjobban azzal, hogy a tervezett íjászközpont felépülésével rendeződnek a területi tulajdonviszonyok, illetve ehhez kapcsolódóan létesül egy közpark, ami a zöldfolyosó kezdőpontja lehet. A koncepció a gyalogos, a vasúti és a kerékpáros közlekedési infrastruktúra harmonizálása mellett a 3-as metró esetleges meghosszabbításának is teret hagy. A fejlesztésbe potenciálisan az Istvántelki Főműhely rehabilitációja is beletartozik, ám ennek a főtájépítész szerint feltétele a rákosrendezői rehabilitáció és a Nyugatit a Délivel összekötő földalatti alagút megépülése, mert így ezekről a területekről a raktározási és karbantartási funkciók átkerülhetnének a főműhelybe.
Forrás: Radó Dezső Terv
Búvópatak
A terv nagy hangsúlyt fektet egy eddig viszonylag elhanyagolt területre: a fővárosi vízgazdálkodásra. A klímavédelmet szolgáló vízmegtartó, csapadékvíz-hasznosító projekteken túl Újpesten a Szilas-patak meder-rehabilitációja lehet figyelemreméltó. A Rákos-patakhoz hasonlóan ezt a vízfolyást is kiszabadítanák a csatornajellegű állapotból, környezetét rekreációs jellegűvé alakítanák. Ez azonban egyelőre nem része a projektnek, de távlati célkitűzés.