Varju: Előrelépés az állatvédelmi törvény szigorítása, de még vannak hiányosságok

, , , , , ,
  •  
  •  
  •  

Az országgyűlés nemrég megszavazta az állatvédelmi törvény szigorítását, amelyet én is megszavaztam, hiszen még úgy is támogatom, hogy a szigorítások életbe lépjenek, hogy a szabályozásnak vannak hiányosságai – mondta el Varju László, Újpest országgyűlési képviselője, aki, ahogy a korábbi ellenzéki állatvédelmi javaslatok megfogalmazásánál, most is Keszthelyi Dorottya, XIII. kerületi önkormányzati képviselővel tartott közös sajtótájékoztatót az ügyben.

A Demokratikus Koalíció képviselője sajnálatosnak nevezte, hogy a kormány a törvény szigorítása kapcsán figyelmen kívül hagyta az ellenzéki pártok javaslatait, ugyanakkor hozzáfűzte:

“A teljes ellenzék egyetért abban, hogy a mostani kormányzati intézkedéseknél erélyesebb fellépésre is szükség van az állatvédelem területén, de a jelenlegi előrelépést is fontos eredménynek tartjuk.”

Varju László hangsúlyozta, hogy egy esetleges kormányváltás esetén, az állattartó és állatbarát polgárok érdekeit egyaránt képviselve, szükség lesz a megkezdett munka folytatására.

Varju László

Szerinte kívánatos lépés lenne, ha az állatvédelem ügyének intézményesített gazdája lenne egy ombudsman személyében, aki jogszabály-módosítást is kezdeményezhetne.

Legalább ilyen fontosnak nevezte egy állatvédelmi őrség létrehozását, hiszen, mint fogalmazott,

“mit sem ér a szigorú büntetőszabályozás, ha nincs, aki ezt végrehajtsa”.

Külön kiemelte, hogy Újpesten szerencsére működik ezzel foglalkozó szervezet, amely kiemelkedő munkát végez.

Jó példa a szomszédból

Keszthelyi Dorottya elmondta, hogy a XIII. kerületi ebösszeírás során 9000 kutyáról kapott információkat az önkormányzat, ám a számítások szerint a kerületben legalább kétszer ennyi kutyát tartanak. Ebből a tanulságból kiindulva javasolta az újpesti önkormányzatnak, hogy az ebösszeírás során igyekezzenek minél több információt begyűjteni a kutyatartóktól, illetve alakítsanak ki velük minél szorosabb, személyes kapcsolatot, mert ezzel egy remek együttműködés alakítható ki helyi szinten.

Az önkormányzati képviselő arra buzdította a civil szervezeteket, hogy adjanak be minél több pályázatot az állam által biztosított 1,5 milliárdos keretre, hiszen a budapesti kerületek zömmel velük közösen látják el az állatvédelmi feladatokat, a pluszforrások pedig megkönnyítenék az együttműködést.

Keszthelyi Dorottya

Kitért arra is, hogy a DK azt szeretné, hogy az állattartás szabályozása már a kezdetektől biztosított és nyomon követhető lenne:

“Egy kötelező alomjelentési eljárást szeretnénk, ami garantálná, hogy az állattartók az állatok egész életén keresztül vállalják értük a felelősséget.”

Szerinte ez az önkorményzati jegyzői hivatalok által megfelelően lebonyolítható procedúra lenne.

A DK javasolja továbbá, hogy a Polgári Törvénykönyv a jövőben ne “talált tárgyként”, hanem élőlényekként kezelje az állatokat, fűzte hozzá Keszthelyi Dorottya.

Sokkal szigorúbb állatvédelmet szeretne az ellenzék