Büszkeségünk, a gyönyörű Városháza nem sokat változott az elmúlt több mint száz évben, ami az építészek kiváló terveinek, és az utókor gondoskodásának, a felújításoknak köszönhető. Jórészt a funkciók is maradtak, mindössze a földszinti üzletek tűntek el.
1895-ben határozatot fogadtak el egy kétszintes községháza felépítéséről a Szent István téri telken, az akkori mázsaházzal szemben. A pályázatot azonban csak 1898-ban írták ki, amelynek nyertesei Böhm Henrik és Hegedűs Ármin, a kor jelentős építészei voltak. A kivitelezés feladatát egy helyi építési vállalkozóra, Schreiber Gyulára bízták, így az akkor jelentős, kétszázezer forint birtokában, 1899 májusában elindulhatott az építkezés. Az új községháza szédületes tempóban épült, és egy év múlva már teljes pompájában át is adták.
Némi változás történt az eredeti tervekhez képest a hasznosításban, hiszen itt kapott helyet a járásbíróság és az alagsorban a börtön is. Ezen kívül a téglavörösre vakolt, világos mészkővel díszített községháza földszinti helyiségeit üzleteknek adták ki. Ez jól látszik a most közölt, 1910 körül készült képeslapon is. Az épület felénk eső oldalán Glück József mészáros üzlete, Kohn Sámuel-Fischer Mór Cipőraktár áruháza, az épület sarkán pedig a Tejcsarnok Szövetkezet boltja látható. Az Újpesten játszódó, Kártyavár című Babits-regényben szereplő kávéház is itt üzemelhetett.
A díszes, eklektikus épület, amely a századforduló egyik jelentős alkotása volt, számos szecessziós jegyet is visel magán. Oromzatát a Nagy Károly korabeli legendákból ismert, Roland vitéz szobrával díszítették, ami a városok törvényhatósági jogait jelképezte, a hátsó homlokzathoz tartozó erkély alatt pedig kis teret alakítottak ki, ahonnan a járásbíró intézhetett szózatot az egybegyűltekhez. Az épület előtt bérkocsi-állomás kapott helyet.
Á.T.
A rovat tanácsadó-szakértői: Szőllősy Marianne és Krizsán Sándor helytörténész. Felvételek: Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény és Várai Mihály.
Még több archív fotót talál az Újpest-Káposztásmegyer Facebook oldalon is.