– A négy Thaiföldön eltöltött héten rendben folyt a munka?
– Egyértelműen – jelentette ki az edző. – Tökéletes körülmények között edzhettünk, amelyek eredményeként Bogi állóképességi és a gyorsasági tesztjei egyaránt jobbak, mint az egy évvel ezelőtti hasonló időszakban.
– Kikerülhetetlen a kérdés, nem féltek Ázsiában a tomboló koronavírustól?
– Inkább az itthoni influenzától tartottunk, mert a meleg éghajlatról hazatérve, már tapasztaltuk korábban is, könnyebben betegedhet meg az ember, ha nem figyel oda. Ezért is kértem Bogit, hogy ne menjen például moziba – pedig nagyon szeret ott kikapcsolódni – kerülje a tömeget, mert egy esetleges betegség romba döntheti az eddig elvégzett munkát.
Kapás Boglárka elmondta, hogy Thaiföldön igazából nem volt mitől tartania, hiszen a külvilágtól tejesen elzárt edzőtáborban tréningezhetett, ahol ausztrálok, oroszok is tették a dolgukat.
– A hazafelé vezető úton azért mi is felvettük a szájmaszkot – mondta. – Állandóan kezet mostunk, és elhasználtunk több flakon kézfertőtlenítőt is.
– Éppen csak kipakoltak itthon a bőröndökből, máris utaznak vissza az Óperenciás tengeren túlra. Nem lett volna előnyösebb kint maradni?
– Minden utazás és hazatérés új ingereket ad – állította Virth Balázs. – Ingerekre pedig nagy szükség van, ugyanis Boginak is az egyik legveszélyesebb „ellenfele” a monoton munkavégzés. Most ismét elutazunk, nagyon kemény edzések várnak rá, hiszen márciusban a magyar bajnokságon kell bebiztosítania 200 pillangón az olimpiai indulását.
– Milyen idő kell a bajnokságon, hogy Kapás Boglárka nyugodtan készülhessen Tokióra?
– Szerintem a két utazónak minimum 2:07 percen belül kell teljesítenie, állítom, Bogi képes ilyen időt úszni. Az biztos, nagyon nagy küzdelemre számíthatunk, de hogy az ellenfelek mire lesznek képesek, majd eldől a medencében.
– Tokióban milyen eredménnyel lehetne felúszni a dobogóra?
– A döntőben 2:06 percen belüli időt kell majd elérni!
– Mi lesz az olimpia után? – kérdeztük már a világbajnokot.
– Úgy tervezem, hogy egy évig még az úszás visz mindent. Persze, az egyetemet sem szeretném elhanyagolni, mert pszichológusnak készülök.
(gergely)