November 26-án avatták fel az Újpesti Német Nemzetiségi Önkormányzat Nyár utcai épülete előtti sétányon azt a hét táblából álló tanösvényt, amely a helyi németség történetét, kultúráját és a kerület életében játszott szerepét mutatja be.
„Ezzel a tanösvénnyel emlékezünk a valamikor itt élt, újpesti, német származású polgárokra, akik tevékenységükkel és Újpest érdekében végzett munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy Újpest várossá fejlődhessen”
– fogalmazott ünnepi köszöntőjében Pappné Windt Zsuzsanna, az Újpesti Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, aki a projekt megvalósításáért köszönetet mondott az önkormányzatnak, valamint az Újpesti Bródy Imre Gimnázium tanárainak, Pósa Jolánnak és Kopcsányi Anettnek, akik tanítványaikkal együtt részt vettek az előkészítő munkálatokban.
Fotó: Várai Mihály / Újpest Média
Pappné Windt Zsuzsanna arra is emlékeztetett, hogy a IV. kerületben 1995 óta van intézményes képviselete az újpesti németségnek, amelynek célja a német hagyományok és nyelv ápolása. Ebben segít a most kihelyezett, hét darab, magyar és német nyelvű tábla, amelyek egészen Mildenberger Márton, első újpesti szőlősgazda, későbbi hegybíró munkásságától a nemzetiségi önkormányzat jelenlegi munkáját bemutató tablóig mutatják be a magyarországi és újpesti németek történetét.
„Történeteinket, történelmünket, nemzetiségeink történelmét nehéz könyvből megtanulni. Az igazi, személyre szóló történelem a mi kezünkben van”
– hangsúlyozta ünnepi beszédében Czigler László várostervezésért, közbiztonságért és rendészetért felelős alpolgármester, aki kiemelte, hogy a sétaút állomásai három szinten jelenítik meg az újpesti németség történetét:
- a teljes magyarországi németségre jellemző általános jellemvonások;
- ezek helyi megnyilvánulásai; illetve
- Újpest egy-egy ismert személyiségének bemutatása révén.
Czigler László (Fotó: Várai Mihály / Újpest Média)
Az alpolgármester kiemelte, hogy az önkormányzat a közelmúltban számos olyan kulturális, hagyományteremtő programot támogatott, amelyek hozzájárultak a helyi nemzetiségi értékek ápolásához, oktatásához, valamint színesítették az újpesti lakók életét is.
Egy ötéves elhatározás gyümölcsei
Pappné Windt Zsuzsanna portálunknak elmondta: a tanösvény ötlete egy öt évvel ezelőtti, oroszországi tanulmányúton fogalmazódott meg a nemzetiségi önkormányzat képviselőiben, ahol hasonló, a kényszermunkára hurcoltaknak emléket állító táblákat tekinthettek meg a résztvevők.
Fotó: Várai Mihály / Újpest Média
„Innen indult a gondolat, hogy Újpesten is szükség lenne egy ilyen tanösvényre, amivel nemcsak az elhurcolást, de azt is bemutathatjuk, milyen szerepet játszott a németség a kezdetektől fogva Újpest történetében, az itteni gyárak és ipar fejlődésében”
– fogalmazott az Újpesti Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, hozzátéve: az újpesti városvezetéssel közösen, egy éves egyeztetőmunka után valósíthatták meg a tanösvényt.
Fotó: Várai Mihály / Újpest Média
Főhajtás az áldozatok előtt
Az avatást követően a nemzetiségi önkormányzat képviselői és Czigler László is elhelyezték az emlékezés koszorúit a málenkij robotra hurcolt újpesti németek emléktáblájánál.
Fotó: Várai Mihály / Újpest Média
A második világháborút követő tragédia kapcsán Pappné Windt Zsuzsanna elmondta: arról, hogy Újpestről pontosan hány német származású embert hurcoltak el a gulágok poklába, csak becslések vannak. Mindössze egy olyan újpesti hölgyről tudnak biztosan, aki visszatért, de már ő sincs az élők sorában.
Pappné Windt Zsuzsanna (Fotó: Várai Mihály / Újpest Média)
Rajta kívül a kényszermunkára elhurcoltak több leszármazottja is él a kerületben, akik a mai napig eleven sebként hordozzák az akkori megpróbáltatásokat és nem kívánnak beszélni a családjukat ért megpróbáltatásokról.