Gróf nagykárolyi Károlyi László, az Újpestet alapító Károlyi család jelenleg élő legidősebb tagja 2021-ben töltötte be 90. életévét. Ebből az alkalomból jelent meg az Erdélyi Szalon Könyvkiadó gondozásában az a nagy ívű, majdnem egy évszázad történetét felölelő beszélgetés, amely a Soha nem adjuk fel… című interjúkötet gerincét adja.
Károlyi László grófról és családjáról valószínűleg minden újpesti hallott már, és azt is tudják, hogy a rendszerváltást követően, 1994-ben Magyarországra visszatért idős nemes a feleségével együtt a fóti Károlyi-kastélyban él, ahol a Fóti Károlyiak Alapítványt igazgatja.
Gróf Károlyi István dédunokája azonban egy évvel ezelőtt példátlanul mély és részletes bepillantást engedett saját és családja életébe.
A személyes mottója jegyében született Soha nem adjuk fel… hasábjain kerek képet kaphatunk arról, milyen volt az a 13 év, amelyet ifjúságából Magyarországon töltött, majd hogyan élte meg azokat a kalandos éveket, amelyeket az emigráció kényszerű, de tartalmas és mozgalmas ideje alatt kellett leélnie Németországban, Svájcban, Argentínában, Peruban, Chilében és Angliában.
Az igényes kivitelű könyvben olvashatunk arról, hogy milyen kötelességei, milyen örömei, bánatai és élményei voltak a történelmi magyar arisztokrácia egyik utolsó képviselőjének.
A kötet lapjain sorra vonulnak el az olvasó szeme előtt a Károlyi-család történelmi alakjai, akik jótékonyságukkal oly sokat adtak Újpestnek is, és akiknek végül menekülniük kellett máig szeretett hazájukból. A majd 130 oldalas beszélgetés során bepillantást nyerünk az afrikai vadászatok izgalmaiba, Ázsia messzi tájainak varázsába, a család és a magyar szocializmus viszonyába, illetve a hazatérés felemelő, de a mai napig elmaradt igazságtétel miatt kissé keserédes élményébe.
Nyizsnyánszki Anna Eszter értő kézzel húzta meg a beszélgetés ívét, amely így élő, lüktető ritmust nyert, és a többször felidézett epizódoktól sem válik unalmassá, vagy önismétlővé.
Ha valaki kíváncsi arra, mit gondol Magyarország egyik legpatinásabb nemesi családjának egyik utolsó sarja a múltról és a jelenről, milyen tanácsai vannak a jövőre nézve és milyen nyomot hagyott lelkében az elmúlt 90 esztendő, mindenképp érdemes kezébe vennie történelmünknek ezt az eleven darabját. Ez a könyv talán minden szobornál vagy történeti munkánál elevenebb emléket állít nemcsak egy nagy formátumú embernek, de egy egész, mára lassan végleg letűnt generációnak is.