Hatalmas megdöbbenést és kisebb pánikot keltett Káposztásmegyeren, amikor 1933. március 23-án késő délután egy titokzatos magánrepülőgép hajtott végre kényszerleszállást a helyi lóversenytéren, majd a helyiek ámulatára egy elegáns brit arisztokrata hölgy szállt ki belőle.
Az 1900-as évek első felében a főváros akkori határától távol eső, alig 600 fős lakossággal bíró Káposztásmegyer elsősorban az 1912 és 1944 között itt üzemelt, országos hírű lóversenypálya révén volt ismert, ahová az elegáns budapesti urak és hölgyek jártak szórakozni, de az alvilág, a jegyüzérek és a csalók is előszeretettel megfordultak a helyszínen. 1933 tavaszán azonban egy egész másféle incidens miatt került Káposztásmegyer neve az országos sajtóba: március 23-án csütörtökön délután 4 óra tájban egy különös, ezüstszürke folt jelent meg a Lóverseny tér feletti égen és körözött nagy zajjal odafent.
A furcsa égi jelenségről hamarosan kiderült, hogy egy kis méretű repülőgép, amely a brit zászló színeit és G.A.B.O.C. felségjelzést visel magát – a káposztásmegyeriek tömegestül rajzottak ki a lóversenytérre és egy emberként ámultak, amikor a repülő földet ért és egy kiválóan szabott flanelkosztümöt viselő ősz hajú hölgy szállt ki belőle egy magas, jóképű férfi társaságában. A két különös látogató angol nyelven szólt az összesereglett falubeliekhez, akik gyorsan rendőrt hívtak; a kiérkező hatósági fogadóbizottságnak tolmács segítségével sikerült beszédbe elegyednie a repülőgép utasaival és fény derült a rejtélyes kényszerleszállás okára.
A repülőgépen utazó elegáns hölgyben nem kisebb személyiséget tisztelhettek, mint Mary Bedford hercegnőt, az angol arisztokrácia egyik legelőkelőbb tagját, aki az első világháborúban kórházak alapításával és az ott végzett önkéntes munkájával vált híressé, majd, már a hatvanadik életévén túl, a repülés szerelmese lett és lelkesen utazgatott szerte a világban de Havilland Puss Moth típusú magángépén. A nemzetközi celebstátuszt élvező 68 éves hercegnő kedd reggel Londonból Kairóba indult személyes pilótája, Allan James Barnard főhadnagy társaságában – az első éjszakát Frankfurtban, a következőt Salzburgban töltötték, majd csütörtökre Budapest lett betervezve, a magyar fővárosban a terv szerint a mátyásföldi repülőtéren landoltak volna.
Azonban, mire a gép délután negyed 4 körül a magyar légtérbe ért, a kellemes, tavaszias időjárás hirtelen elromlott, havas eső hullott és szélvihar tombolt, ezért Barnard főhadnagy rövid időre elvesztette az irányítást a gép felett. A pilóta a felhős, ködös időben a legközelebbi nagyobb szabad területet kereste, így bukkant rá a káposztásmegyeri lóversenypályára, ahol rövid körözgetés után sikeresen landolt. Barnard egy órával később ismét felszállt a géppel, a vihar miatt azonban csak Rákospalotáig jutott, majd visszatért Káposztásmegyerre; az újpesti rendőrök ekkorra már értesítették a budapesti főkapitányságot és a légügyi hivatalt, ahonnét egy magyar pilóta érkezett segíteni.
Utóbbi segítségével az angol főhadnagy végül különösebb gond nélkül eljutott Mátyásföldre és leparkolta a gépet a repülőtéren, miközben utasát, Bedford hercegnőt autóval a pesti Duna-korzón lévő Hungária Nagyszállóba fuvarozták. Este 8-kor már mindkét angol vendég elegáns estélyi ruhában vacsorázott és hallgatta a cigányzenét a hotel éttermében, itt fogadták a sajtó képviselőit is, akik a másnapi újságokban lelkesen számoltak be a különös káposztásmegyeri esetről. A hercegnő – aki eredetileg erős nagyothallását kívánta orvosolni az alacsony légnyomás segítségével, így kapott rá a repülésre – és kísérője másnap továbbálltak a magyar fővárosból, Bukarestbe, onnét Isztambulba repültek, míg végül megérkeztek Kairóba. Törökországban és Egyiptomban is a terv szerint négy-négy napot töltöttek el, majd hosszasan körberepülve Afrika felett visszatértek Angliába.
Rudolf Dániel