Úgy tűnik, a koronavírus elleni védekezésben eddig jócskán alulteljesítő kormány arcán ismét félrecsúszott a jóságos megmentő maszkja, az erőpolitizálás jegyében pedig nem bánik kesztyűs kézzel az egészségügyi intézményekkel. Ugyan a hivatalos adatok látszólag nem indokolják, hogy hatalmi szóval kelljen az egészségügy működésébe beavatkozni, a Fidesz most országszerte mégis így jár el, a fürdővízzel együtt pedig könnyen a gyereket is kiönthetik.
Célkeresztben a Károlyi Sándor Kórház
Az Újpesti Hírmondó tegnap számolt be arról, hogy Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter nem tágít attól az elképzelésétől, hogy
járványkórházzá alakítsák a Károlyi Sándor Kórház Nyár utcai idősgondozó részlegét.
Egy április 8-i levelében ugyanis azt kérte a kórház főigazgatójától, hogy az ágyak minimum 60 százalékát szabadítsák fel a koronavírus-fertőzöttek számára. A Károlyi Sándor Kórház engedélyei alapján jelenleg 377 ággyal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy
legalább 226 ágyat kell felszabadítani a koronavírus által fertőzött betegek számára az újpesti lakótelep szinte kellős közepén április 15-éig.
Információink szerint már április 9-én elkezdték értesíteni a betegek családtagjait arról, hogy hozzátartozóikat ezentúl otthon kell tovább ápolniuk, ellátásukról nekik kell gondoskodniuk.
A kórház bejáratánál
A kórház vezetése 72 órát adott arra, hogy a szépkorú betegeket hazavigyék a családtagjaik. Azoknak pedig, akikről nem tudnak otthon gondoskodni, illetve állandó orvosi felügyeletre szorulnak, a Baross utcai részlegen alakítják ki az ápolásukhoz szükséges feltételeket.
Számos család és páciens tiltakozott az eljárás ellen, embertelennek nevezve a kormány dilettáns lépését, amivel épp azokat sodorják veszélybe, akiket a legjobban óvnia kellene: az idős korosztályt.
Hivatalos tájékoztató a miniszteri utasításról
Amellett, hogy az intézkedés a személyes kontaktusok kierőszakolása és a megfertőződések esélyeinek indokolatlan növelése miatt komoly egészségügyi kockázattal jár, a családokra is jelentős terheket, plusz kiadásokat, illetve elhelyezési gondokat ró. Az Újpest Médiának a kórház bejáratánál többen is arra panaszkodtak:
nem tudják, milyen formában kapják vissza az intézménynek már kifizetett egészségügyi költségeket, és hogyan gondoskodnak a sok esetben magatehetetlen, súlyos krónikus betegségekkel küzdő rokonaikról.
Volt, aki úgy nyilatkozott:
nem tudja, hogy fog elszámolni saját lelkiismeretével, ha idős hozzátartozója esetleg a tőle elkapott vírusba hal majd bele.
Az önkormányzat nem hagyta szó nélkül
Déri Tibor polgármester április 8-án a közösségi médiában egyértelművé tette, elhibázottnak tartja az intézkedést:
Emellett még aznap levélben fordult Kásler Miklóshoz, kérve, hogy a kormányzat gondolja át a döntést:
„A kórházban olyan idős embereket látnak el, akik sokszor már önmagukat is képtelenek ellátni, állandó orvosi segítséget igényelnek. Azokat, akiket családtagjaiknál el lehet helyezni, óriási fertőzésveszélynek teszik ki, mely a mostani viszonyokat figyelembe véve mindenképpen megkérdőjelezhető lépés. Továbbá a kórházban maradó betegek átköltöztetése egy másik intézménybe – véleményem szerint – szintén veszélyes lépés, a demens betegeket az is megviseli sokszor, ha másik osztályra kerülnek át. Újpest polgármestereként, a kórházban ápolt idős emberekért érzett felelősség miatt tisztelettel kérem Önt döntésének felülvizsgálatára!”
Az észérvek úgy tűnik nem hatottak a levelet válaszra sem méltató miniszterre.
A kormányzati intézkedés pedig nagyon is ad okot az aggodalomra, az országos tendenciákat figyelembe véve pedig jogosan veti föl a kérdést:
vajon mennyire ura a járványhelyzetnek az eddigi történésekből csupán a maga számára gazdasági, politikai és kommunikációs hasznot szerző kormányzat?
Viharfelhők a horizonton
Válaszként szolgáló, árulkodó jelekből az elmúlt hetekben-napokban akadt épp elég.
A leglátványosabb talán az volt, ahogy a Pesti úti idősotthonban kialakult fertőzési gócpontot mindenáron a főpolgármester nyakába igyekeztek varrni. A helyzet valódi megoldása helyett kormánynak és médiájának úgy is sokkal fontosabb volt, hogy a kormányzati egyeztetéseken rendszerint félretájékoztatott Karácsony Gergelyt tegyék meg bűnbaknak, hogy a Budapest első embere által nyilvánosságra hozott dokumentumok igazolják, hogy az intézményben minden előírást betartottak. Érdekes, hogy az operatív törzsnek is csak azt követően vált fontossá az ország idősotthonainak ellenőrzése, hogy a főpolgármester körül kreált botrány jó alaposan „kiszellőzhetett” a Fidesz-közeli sajtóban.
Ennél is beszédesebb, hogy milyen körülmények között volt kénytelen távozni hivatalából Csernavölgyi István, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatója április 11-én. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egy adminisztratív csúszásra hivatkozva menesztette állásából az orvost, aki jogi lépéseket helyezett kilátásba, miután nem érezte indokoltnak Kásler Miklós eljárását. Mint a Feolnak adott interjúban fogalmazott:
„Az igazság védelmében a szükséges jogi lépéseket megteszem, a sárdobálásban nem veszek részt.”
Ebből arra lehet következtetni, hogy adott esetben több is állhat az ajánlott járványügyi előírásokat messze túlteljesítő intézmény életműdíjra felterjesztett főigazgatójának menesztése mögött, mint egy elkésett e-mail. Hiszen a kormány eddigi módszereit ismerve, aki akár szakmailag teljesen indokolt okokból is eltér a fideszes stratégák által megálmodott sorvezetőtől, az nagyon megütheti a bokáját.
Gyakorlatilag ennek nyílt beismerése volt az, amilyen formában április 12-én Kásler az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) főigazgatójának megbízását is visszavonta. Cserháti Péter felmentése már sokkal egyértelműbb eset, mint Csernavölgyié, a minisztériumi indoklás szerint ugyanis április 15-re több mint 200 ágyat kellett volna szabaddá tenni az intézményben, a határidőre ennek a tizedét sem ígérte a főigazgató.
A Károlyi Sándor Kórház
Az OORI dolgozóinak Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Pintér Sándor belügyminiszterhez írt nyílt levele szerint – melyben azt kérik a két politikustól, hogy bírálja felül Kásler „igazságtalan, alaptalan” és a magyar egészségügy működését veszélyeztető döntését – azonban az Emmi követelése már rég teljesült:
233 ágyat szabadítottak fel, hogy tudják fogadni a koronavírussal fertőződött betegeket.
Ennek érdekében 60, súlyos rehabilitációra szoruló beteget helyeztek át az OORI főépületéből külső pavilonokba. Az átállás még folyamatban van, mivel az OORI nem akut betegeket ellátó kórház, ezért a felszerelést és a dolgozókat is fel kell készíteni a koronavírusos betegek fogadására.
Az Index információi szerint Cserháti bűne az volt, hogy a „végsőkig védte a betegeket”, hogy ne kelljen őket áthelyezni vagy hazaküldeni az intézményből, és „nagy ellenállást fejtett ki” a minisztérium beavatkozásával szemben. Az OORI dolgozói április 13-án tapssal és énekléssel búcsúztatták a leváltása miatt teljesen megrendült intézményvezetőt.
Aki nem lép egyszerre…
A fenti tendenciából világosan látszik, hogy a kormány a vírushelyzet kapcsán ismét az elmúlt évtizedben előszeretettel alkalmazott eszközéhez nyúlt:
a szakmai érveket, módszereket meg sem hallgatva, neves szakembereken példát statuálva teremt olyan légkört akarata maradéktalan érvényesítéséhez egy adott szegmensben, hogy az ott dolgozók egyéni megélhetésüket féltve bármilyen intézkedést a legkisebb ellenvetés nélkül végrehajtsanak.
Akkor is, ha ez emberéletek sokaságába kerülhet. Ebben az esetben pedig teljesen lényegtelen, hogy a kormány hatalomtechnikai lépéseiről vagy Kásler Miklós állítólagos alkalmatlanságának túlkompenzálásáról van szó, ez potenciálisan csak ront a védekezés hatékonyságán.
(Fotók: Várai Mihály / Újpest Média)