Az Újpesti Torna Egylet megalakulásának 135. évfordulójára emlékeztek kedden. A sportklub elnöksége, a szakosztályok, a baráti kör vezetése először a Megyeri úti sportközpontban tisztelgett a nagy múltú egyesület kiválóságai előtt, majd megkoszorúzta az emléktáblát annál az épületnél (Szent István tér 19.), ahol 1885. június 16-án zászlót bontott az akkoriban még Budapesten kívüli, 7 ezer lakosú Újpest nagyközség tornaegylete.
Az alapítók
A klub létrehozása négy újpesti polgár (Goll János, Berényi Antal, Székely-Sonnenfeld Ábris, Ugró Gyula) ötlete volt, nem sokkal később, 1885. június 16-án pedig az egykori piactéri iskola egyik tantermében húsz lelkes fiatal meg is alapította az Újpesti Torna Egyletet. Nemsokára megválasztották az egyesület vezetőit (az elnök Goll János lett), elfogadták annak jelszavát (Épség, Erő, Egyetértés) és a klubot azóta is jelképező lila-fehér színpárt is. Miután a testedzés ebben az időben leginkább a tornasportot jelentette, az első UTE-csapat is tornászokból állt. A negyventagú gárda az 1885. évi Országos Kiállításon mutatkozott be a nyilvánosság előtt, és nyert is az egyik kategóriában. A tornászokat aztán a vívók, az atléták, majd a focisták követték, akik 1900-ban összeolvadtak az Újpesti Atlétikai Clubbal és az egy évvel korábban alakult Újpesti Football Clubbal. 1903-ban az UTE a Népszigeten hozta létre első komolyabb sporttelepét, amely csaknem húsz évig szolgálta az újpestieket.
Az Aschner-korszak
A klub életében komoly változást hozott 1921, amikor Aschner Lipótot, az Egyesült Izzó vezérigazgatóját választották meg elnöknek. Aschner nemcsak a Tungsramot vitte új utakra, de az UTE-ért is nagyon sokat tett. Neki köszönhető a csónakház és Megyeri úti stadion is, amelyet a Hajós Alfréd tervezett, és amely 2003-ban felvette az UTE örökös bajnoka, a labdarúgó Szusza Ferenc nevét. Az ország első, vasbetonból készült stadionjában 200 fedett páholy és 20 ezer férőhely várta a szurkolókat. Aschner befektetéseit az eredmények is igazolták: az 1929-1930-as bajnoki idényben az UTE focicsapata első lett, és a vízilabdázók, egy évvel később pedig a kézilabdázók is nemzeti bajnokságot nyertek. A ’30-as években az egyesület sportolói a nemzetközi színtéren is megmutatták magukat, 1932-ben pedig már első olimpiai bajnokait köszönthette az UTE: Barta István, Halassy Olivér és Németh János vízilabdázókat és Kabos Endre vívót. A pólósok 1936-ban Kutasi Györggyel és Bozsi Mihállyal kiegészülve dupláztak, Kabos Endre megszerezte második aranyát, és a birkózó Kárpáti Károly is felállhatott a dobogó legmagasabb fokára. (Aschner Lipótot 1944-ben a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták, a Tungsram váltságdíjat fizetett érte, szabadulása után Svájcban élt. 1947-ben tért haza, és 1952. január 18-án halt meg Budapesten.)
Újpesti Dózsa
1950. március 31-én az UTE egyesült a belügyminisztérium sportegyesületével, és megalakult a Dózsa SE, amely 1957-től Újpesti Dózsa SC néven működött. Ebben az időszakban egyre-másra születtek a szakosztályok, volt, hogy 30 működött, és az egyesület egészen az 1990-es évekig számos olimpiai, világ- és Európa-bajnokot adott a magyar sportnak. 1952-ben olimpiai aranyat nyert Szilvásy Miklós (birkózás), Gyarmati Dezső, Martin Miklós, Lemhényi (Kollmann) Dezső, Vízvári György, (vízilabda), 1956-ban Urányi János és Fábián László (kajak), Keleti Ágnes (torna), Mayer Mihály és Gyarmati Dezső (vízilabda). 1964-ben olimpiai aranyat nyert Mayer Mihály és Dömötör Zoltán (vízilabda), Rejtő Ildikó, Marosi Paula (vívás), Bene Ferenc (labdarúgás) és Polyák Imre (birkózás). A Dózsa 1968-ban sem maradt olimpiai arany nélkül, hiszen Noskó Ernő, Nagy László, Fazekas László, Dunai Antal (labdarúgás) és Zsivótzky Gyula (kalapácsvetés) is felállhatott a dobogó legfelső fokára. 1976-ban Sárosi László és Cservenyák Tibor (vízilabda) hozott haza olimpiai aranyat, 1980-ban Növényi Norbert (birkózás), 1988-ban pedig Csongrádi László és Szabó Bence (vívás), Mizsér Attila (öttusa) és Darnyi Tamás (úszás) tette meg ugyanezt.
UTE2.0
A lila-fehér sportklub 1991 óta ismét UTE néven működik, jelenleg húsz szakosztályban edzi és neveli a sportolókat. Ez az időszak sincs híján az olimpiai aranyaknak, hiszen 1992-ben Czigány Kinga, Dónusz Éva és Mészáros Erika (kajak), valamint Farkas Péter (birkózás) és Szabó Bence (vívás) is ötkarikás bajnok lett. A következő olimpiai aranyra egészen 2012-ig kellett várni, ezt Berki Krisztán (torna) hozta haza Londonból, a sort pedig egyelőre a 2016-ban Rióban első Kozák Danuta (kajak) zárja Magyarország 500. olimpiai érmével. Az idei koronavírus-járvány a közel 4 ezer gyereknek sportolási lehetőséget biztosító klubot is alaposan megviselte, hiszen meg kellett szerveznie a fiatalok online oktatását, miközben élversenyzőiket is formában tartani és motiválni kellett egy olyan bizonytalan helyzetben, amikor nem lehetett tudni, mikor szűnik meg a járványhelyzet, mikor lesz a következő verseny, mikor lesz a következő olimpia. Most azonban, a veszélyhelyzet elmúltával, remélhetőleg itt is gyorsan újraindul az élet, a szakosztályok munkához látnak, és a várhatóan 2021-es tokiói olimpián tovább bővül majd az UTE olimpiai bajnokainak névsora is.
CSG