Véres féltékenységi dráma játszódott le az újpesti Szent István téren 1933 januárjában. A kivételesen csinos külseje miatt Újpest szépségkirálynőjének hívott 17 éves Nyemecz Magdát hidegvérrel szúrta le a vőlegénye. Vajon mi vezetett a szörnyű tetthez?
Az egyszerű munkáscsaládban nevelkedett Nyemecz Magda mindössze 13 éves volt, amikor megismerkedett a nála 12 évvel idősebb gyári munkással, Pulányi Jánossal, akivel ettől kezdve elválaszthatatlanok lettek egymástól; három évvel később a lány véletlenül teherbe esett udvarlójától, aki a sérelmet elkerülendő becsületesen, annak rendje és módja szerint megkérte a kezét. János menyasszonyához és anyósához költözött a Szent István tér 22. szám alatti lakásukba, ahol az ifjú pár igazi házaspárként élt együtt; a férfi csak arra várt, hogy jobb munkalehetőség adódjék számára és oltár elé vezethesse kedvesét.
Magda, aki jövendőbelijéhez hasonlóan egy gyárban dolgozott ekkoriban, szépségével kiérdemelte az Újpest legszebb lánya, illetve Újpest szépségkirálynője megtisztelő címet – nem véletlen, hogy több udvarlója is akadt, köztük egy gazdag újpesti kereskedő, ő azonban minden romantikus ajánlatot visszautasított, mondván, már elkelt, Pulányi János menyasszonya. János gyöngéd és szerető vőlegény volt hosszú időn át – számolt be a Friss Újság –, kerülte a kocsmákat, nem járt társaságba, minden idejét kedvesével és csecsemő kislányukkal töltötte; amikor egy kis pénzhez jutott, harisnyát, kalapot vásárolt Magdának.
Az 1933-as év januárja azonban markáns változásokat hozott: Pulányi felfedezett egy apró, 2-3 pengőnél nem drágább ezüst gyűrűt menyasszonya ujján. A faggatásra, honnét szerezte, Magda úgy felelt: az új udvarlója adta neki. A férfi ettől kezdve egyre féltékenyebb lett, a lány viszont jót mulatott ezen, szándékosan húzta őt kétértelmű válaszokkal; valójában semmilyen új udvarlóról nem volt szó, Magda és barátnői a bolondját járatták a szerencsétlen vőlegénnyel.
Január közepén aztán megtörtént, amiben János akkor már lassan egy éve reménykedett: állást kapott a kőbányai dohánygyárban, így végre nyélbe üthette az esküvőt és véget vethetett az addigi áldatlan állapotoknak. Amikor azonban Magda elé járult a lagzi tervével, a lány kitérő választ adott: „várjunk még a házassággal, ne siessük el a dolgot. Mindössze 17 éves vagyok, alig ismerem még az életet”. A csalódott vőlegény anyósához, Nyemecz Istvánnéhoz fordult segítségért, de az édesanya Magda mellett foglalt állást: ha a lány nem akarja a házasságot, nem kényszeríti őt.
A csalódott János korábbi önmaga ellentétévé változott, gorombán és durván kezdett fellépni menyasszonyával szemben, fenyegetőzött és erőszakoskodott, mindennapossá váltak az olykor tettlegességig fajuló viták. Végül elérkezett január 22-e szombat végzetes reggele, amikor a szomszédok hangos sikoltást hallottak Nyemecz Istvánné lakásából, majd Magda rohant ki az ajtón, egy szál ingben, véres nyakkal. „Megszúrt a János!” – kiáltotta a lány és eszméletlenül zuhant a padlóra; pár pillanattal később édesanyja szaladt ki a lakásból vérző karral.
A szomszédok mentőt és rendőrt hívtak, a lakásban pedig megtalálták Jánost, aki a konyha padlóján feküdt vérben ázva – mint kiderült, a féltékeny vőlegény először a konyhakéssel nyakon szúrta az ágyban fekvő Magdát, majd rárontott anyósára, a karjába döfte a kést, végül elvágta a saját nyakát és ollóval szíven szúrta magát. A vérengző férfit és szerencsétlen menyasszonyát az újpesti Gróf Károlyi kórházba szállították életveszélyes állapotban, Nyemeczné, aki jóval kisebb sérülésekkel megúszta, csupán otthoni ápolásra szorult.
Pulányi öngyilkossági kísérlete nem sikerült, a férfi állapota három nappal később már annyira feljavult, hogy az újpesti kórházból átszállították a rabkórházba, ahol a rendőrök kihallgatták és gyilkossági kísérlet vádjával őrizetbe vették. Magda állapota eközben súlyosbodott, az ügy további sorsáról azonban már nem ad hírt a korabeli sajtó, így nem tudni, túlélte-e a szörnyűséges esetet „Újpest szépségkirálynője”, vagy mindössze 17 évesen itt hagyta a földi világot.
Rudolf Dániel