Az Újpesti Dózsa zseniális futballistája 83 éves lenne.
62 válogatott mérkőzésen 19 gól, 5 bajnoki aranyérem, KEK gólkirály, az Újpesti Dózsa örökös bajnoka. Göröcs János az Újpesti Dózsa legendás jobbösszekötője, középpályása május 8-án ünnepelhette volna 83. születésnapját.
Göröcs János 1939. május 8-án született Gánton, ám tízévesen már az újpesti Jutagyár csapatában lett igazolt játékos. Két évvel később átkerült a Bp. Vasas Izzóhoz. 1957-ben átkerült a nem sokkal korábban új nevet kapott Újpesti Dózsához, amelyben augusztus 25-én, az új idény első mérkőzésén góllal debütált a Salgótarjáni BTC ellen.
“Bizony remegett a lábam, amikor beléphettem az első csapat öltözőjébe”
– emlékezett az Újpest TV korábbi műsorában a zseniális labdarúgó.
“Szusza Ferenc, Várhidi Pál, Rajna Károly és a többiek nagy szeretettel fogadtak engem, a fiatal süldőt. Emlékszem, alig mertem tegezni a játékosokat, amikor beléptem először az ajtón. Szerencsésnek érzem magam, hogy Szuszáékkal (is) rúghattam a labdát az újpesti mezben.”
1959 tavaszától kezdődtek az igazi klubsikerek. Akkor már Göröcs János kezébe került a karmesteri pálca, és vezényletével az Újpesti Dózsa 1960-ban bajnok lett, 1962-ben a lila-fehérek bejutottak a Kupagyőztesek Európa-kupája elődöntőjébe, Göröcs Titi, aki inkább „forintos” labdáival kápráztatta el a szurkolókat, 8 mérkőzésen 8 gólt szerzett és a sorozat gólkirálya lett!
1969-ben csak a Newcastle United elleni döntőben vérzett el a Dózsa a Vásárvárosok Kupájában.
A lila-fehérek a hatvanas években Göröcs vezérletével két kivétellel mindig a dobogón végeztek, de nyerni nem tudtak. Egészen 1969-ig. 1968-ra gyakorlatilag már kialakult a későbbi „nagy csapat” tizenegye, de az elsőséghez még 102 szerzett gólt sem volt elég.
“Annyi gólt rúgtunk, hogy alig tudták összeszámolni a statisztikusok”
– emlékezett.
“Mégis csak az ezüst jutott, le is voltunk törve miatta. Bár most, a maiak lógatnák az orrukat, mert lecsúsztak az aranyéremről”
– szúrt oda kései utódainak.
1969-ben aztán megtört az átok, Baróti Lajos mester irányításával bajnok lett az Újpesti Dózsa. Szárnyalt a Szentmihályi – Káposzta, Solymosi, Bánkuti – Dunai III, Noskó – Fazekas, Göröcs, Bene, Dunai II, Zámbó szupercsapat.
A következő években zsinórban nyerte a bajnoki címeket a csapat (1969 után 1970, 1970-71, 1971-72), illetve kétszer (1969, 1971) a Magyar Népköztársasági Kupát is elhódította. Göröcs János az 1971–72-es idényben játszott utoljára a Dózsában, sérülései miatt akkor is már csak öt mérkőzésen.
1972. április 15-én, a Ferencváros ellen játszott utoljára újpestiként bajnokit, a Szentmihályi – Káposzta, Maurer, Noskó, Juhász – Dunai III, Göröcs – Fazekas, Bene, Dunai II, Zámbó (Nagy L.) együttesben.
“Azon a nyáron a Tatabányai Bányász futballistája lettem. Két év alatt 23 bajnokit bírt a lábam, aztán „bedobtam a törölközőt”, szögre akasztottam a stoplist.”
Göröcs János visszavonulása után edzőként dolgozott. Előbb a lila-fehérek korosztályos csapatánál dolgozott, majd több mint fél évtizedet töltött Kuvaitban. 1985 augusztusa és 1988 szeptembere között az Újpesti Dózsa vezetőedzője volt, 1987-ben bajnoki ezüstérmet, egy évvel később bronzérmet nyert csapatával.
Göröcs János 2020. február 23-án hagyott itt bennünket. Májusban sajnos már nem koccinthattunk vele a 83. születésnapján.
Gergely Gábor