A Húsvét a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe. Krisztus kereszthalála és harmadnapi feltámadása máig fontos üzenetet hordoz. Az ünnep mai mondandóját az újpesti történelmi egyházak papjai és lelkészei fogalmazták meg.
Loránt Gábor református lelkész:
A húsvét: bánatra öröm. A tanítványok (és a Jézust követő asszonyok) legnagyobb kétségbeesésére Mesterüket nagypénteken keresztre feszítették. Harmadnapon a bánat mégis örömre fordult: Jézus él, feltámadott!
A húsvét: bűnre bűnbocsánat. Ahogyan szép, középkori énekünk megfogalmazza ezt: „Ha ő fel nem támad, Nincs többé bűnbocsánat, De él, ezért szent nevét, Zengjük ő dicséretét, Alleluja!”. A bűnbocsánathoz tehát nemcsak a keresztre, hanem az üres sírra is szükségünk van.
A húsvét: halálra élet. Nemcsak Jézus támadt fel kereszthalála után, hanem mi is új életre támadhatunk: ha (Isten kegyelmes munkája nyomán) befogadjuk szívünkbe az értünk meghalt és feltámadt Jézust – mint Megváltónkat és Urunkat. S egyszer, majd az idők végén, testileg is feltámadunk. Ez a mi személyes húsvétunk.
A húsvét: bűnre bűnbocsánat. Ahogyan szép, középkori énekünk megfogalmazza ezt: „Ha ő fel nem támad, Nincs többé bűnbocsánat, De él, ezért szent nevét, Zengjük ő dicséretét, Alleluja!”. A bűnbocsánathoz tehát nemcsak a keresztre, hanem az üres sírra is szükségünk van.
A húsvét: halálra élet. Nemcsak Jézus támadt fel kereszthalála után, hanem mi is új életre támadhatunk: ha (Isten kegyelmes munkája nyomán) befogadjuk szívünkbe az értünk meghalt és feltámadt Jézust – mint Megváltónkat és Urunkat. S egyszer, majd az idők végén, testileg is feltámadunk. Ez a mi személyes húsvétunk.