A focisták egykoron nem hordtak igazi futballcipőt, vagy mezítláb, vagy inkább, hogy a lábukat óvják, munkás bakancsokban játszottak. A bakancsosok persze nem sérültek, de az ellenfelek bizony alaposan megjárták, ha összecsaptak velük. Ma már pillekönnyű színes csukákban rúgják a labdát a pályákon.
Asokszor vizes angol pályákon később már egy könnyebb, bőrből készült, talpán fémtüskékkel ellátott, boka fölé érő cipőket hordtak a futballisták. Nehéz volt, mint a sár, de a kilencszáznegyvenes években változott a cipődivat, a boka fölé érő cipőkből a bokát szabadon hagyó, cserélhető stoplikkal felszerelt, fekete csukákban passzolgattak a focisták. A színes surranókra egészen a hetvenes évek elejéig kellett várni, mindenkit meglepett, amikor az angol válogatott egyik játékosa, a világbajnok Alan Ball fehér csukában futott ki a zöld gyepre. Ezután már nem volt megállás, jöttek a színes cipők, már az utcák-terek bajnokságában szereplő csapatok focistái és a világsztárok egyaránt a papagájokat is megszégyenítő színű cipőkben ontották a gólokat. Kabát Péter sem lóghatott ki a sorból, az Újpest ikonja is színes cipőt húzott.
– Amikor elkezdtem futballozni, szinte elképzelhetetlen, illetve lehetetlen volt nem fekete csukában futballozni – emlékezett vissza Kabát Péter. – Én magam inkább azzal foglalkoztam, hogy a műanyag stoplikat lecseréltem fémekre, így aztán éles lett a cipőm, még a sáros pályán sem csúszkáltam. Játszottam a Vasasban, a Honvédban is, de ott mindenkinek egyforma, fekete cipője volt, viszont, amikor az Újpestben futballoztam, akkor már színes surranóm volt.
Kabát nevetve mesélte, hogy amikor megjelent a Megyeri úton a vadonatúj, rikító sárga cipőjében, azonnal kapta a megjegyzéseket, egy darabig tűrte, de aztán édesapjával megbeszélte, hogy átfestik a cipőt.
Kabát Péter
– Szereztünk fehér bőrfestéket, azzal kentük be a csukámat, de azt nem tudtuk, hogy a festék nem igazán marad meg az anyagon. Szóval, egy-egy meccs után restaurálni kellet a cipőt, mert lepergett róla a festék, pöttyös lett. De, mivel nagyot változott a világ, szerintem, ha ma csinálnának hasonlót, sokan játszanának ilyenben.
A most zajló katari világbajnokságon is a színes cipők viszik a prímet. Viszont feltűnt, hogy az egy csapatban futballozó játékosok sem egyformában rúgják a labdát.
– Az a lényeg, hogy kényelmes legyen a csuka, mindegy, milyen a színe. Lehet gólt rúgni sárgában, pirosban vagy éppen hupikékben is. Nem a cipő, hanem a játékos, a futballista tudása a döntő.
Gergely Gábor