Szeptember 3-ra, azaz a mai napra összehívta az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsát (ÖNET) Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter, miután az önkormányzati oldal hónapok óta sürgeti az érdemi egyeztetést, és már augusztus elején egy részletes, közös javaslatcsomagot is eljuttatott a miniszterhez. Ebben többek között az önkormányzatok finanszírozásának megerősítését, a szolidaritási hozzájárulás korlátozását, egyes adóbevételek visszaadását, valamint több korábban elvett feladat önkormányzati kézbe való visszakerülését kezdeményezik.
Augusztus 20-án letelt az új kormány megalakulása óta számított első 100 nap, azóta pedig újabb két hét telt el, de még továbbra sem tudni, hogy milyen tervei vannak a kormánynak az önkormányzatisággal kapcsolatban. A 100 napos türelmi idő hagyományosan arra szolgál, hogy egy új kormány megkezdje munkáját, megtegye az első fontos lépéseket és kijelölje a szakpolitikai irányokat. Így az önkormányzatok és érdekképviseleteik már joggal várják azt, hogy az őket érintő kérdésekben is tisztábban lássunk. Az elmúlt időszakban egymásnak ellentmondó hírek is olvashatók voltak a sajtóban, egyes helyeken például előrehozott önkormányzati választásokról lehetett hallani. Emellett Budapest közigazgatásának átalakítása, a kétszintű önkormányzatiságkérdése, illetve a fővárosi kerületek számának csökkentése is felmerült. Mindezen előzmények után, hosszabb előkészítést és többszöri önkormányzati kezdeményezést követően kerülhet sor a kormány, valamint az önkormányzatokat és településeket képviselő szövetségek találkozójára.
A nyolc országos önkormányzati érdekszövetség már korábban többször kérte az ÖNET összehívását. Lőrincz Viktória július 30-án arra kérte a szervezetek vezetőit, hogy tegyenek javaslatot az ülés napirendjére, és küldjék meg az ehhez kapcsolódó szakmai anyagokat. Az önkormányzati érdekszövetségek augusztus 6-án el is juttatták a miniszterhez a közös javaslatcsomagot. Augusztus 25-én aztán az önkormányzatok ismételten, immár haladéktalanul kérték az ülés összehívását. A nyolc országos önkormányzati szövetség tízoldalas közös anyaga az azonnali pénzügyi problémák rendezése mellett az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és forrásmegosztás átfogó újragondolását javasolja.
Nagyobb önállóságot, új finanszírozási rendszert és érdemi egyeztetést várnak a kormánytól
Az önkormányzatok képviselői erősebb alkotmányos védelmet és az állam, illetve a települések közötti feladat- és hatáskörmegosztás felülvizsgálatát kezdeményezik. A kötelező feladatok finanszírozását a tényleges költségekhez igazítanák, figyelembe véve a települések eltérő demográfiai, szociális, földrajzi és infrastrukturális adottságait is. Visszakérik a döntési jogot a helyi jelentőségű, állami finanszírozást nem igénylő közszolgáltatásokban, bővítenék az önkormányzatok alkotmánybírósági jogorvoslati lehetőségeit, és képviseletet biztosítanának a megyei jogú városok lakóinak a megyei közgyűlésekben is. Mindezek mellett érdekegyeztető fórumok felállítását is javasolnák, így a kormánynak már a társadalmi egyeztetés előtt konzultálnia kellene az érdekszövetségekkel a tervezett szabályozásokról és azok várható hatásairól. Az önkormányzatokat képviselő szövetségek szerint az állami támogatások egyre kevésbé fedezik a kötelező feladatok tényleges költségeit, ezért 40 százalékos forrásemelésre volna szükség, inflációkövető forrásbiztosítással. Az alulfinanszírozottság ugyanis már a fejlesztéseket, a felújításokat és az önkormányzati vagyon fenntartását is veszélyezteti. Az állami finanszírozással együtt visszakerülhetnének az iskolák azokhoz az önkormányzatokhoz, amelyek vállalják a fenntartásukat, megszüntetnék a tankerületi rendszert, és erősítenék az iskolák önállóságát. Visszakérik a védőnői szolgálatot, valamint városi szinten az építéshatósági és telekalakítási feladatokat is. Az egészségügyi alapellátásban pedig finanszírozási és szabályozási változtatásokat sürgetnek.
A kiemelt kép forrása: töosz.hu
A kép az országos önkormányzati szövetségek elnökeinek 2026. július 21-i egyeztetésén készült.
Már 2026-ban azonnali pénzügyi intézkedéseket sürgetnek
Lezárnák a Versenyképes Járások Programot, megszüntetnék a hozzá kapcsolódó Területfejlesztési Alapot, és mentesítenék az önkormányzatokat a második félévre tervezett további befizetések alól. A programba fizetendő összeget a szolidaritási hozzájárulásnál is figyelembe vennék, a pénzügyileg veszélybe kerülő településeknek pedig azonnali segítséget kérnek. Megszüntetnék az önkormányzati hitelfelvétel központi engedélyezését és a folyószámlahitelek kötelező év végi visszafizetését. Már idén emelnék a zöldterületek, a közvilágítás, a köztemetők és a helyi utak fenntartására jutó, 2023 óta változatlan támogatásokat.
Több adóbevételt tartanának helyben 2027-től
Megszüntetnék a helyi iparűzési adó felhasználási kötöttségeit, a szolidaritási hozzájárulást pedig az előző évi HIPA-bevétel 15%-ában maximálnák. Az SZJA 15%-át önkormányzati bevétellé tennék, a gépjárműadóból 2027-ben 40 százalékot, 2030-tól pedig a teljes összeget helyben hagynák, ahogyan az 2012 előtt is működött. Rendeznék a városi közösségi közlekedés állami finanszírozását, visszaállítanák az idegenforgalmi adó után járó állami támogatást, a kötelező kincstári számlavezetést pedig megszüntetnék.
A szolidaritási hozzájárulás felét a befizető település térségében, másik felét hátrányos helyzetű térségekben használnák fel, az elosztást pedig átláthatóvá tennék, továbbá nagyobb beleszólást kérnek az uniós források elosztásába. Új közszolgálati karrier-rendszert és bértáblát is javasolnak, a köztisztviselői illetményalapot pedig a minimálbérhez kötnék, és rendeznék az önkormányzati közalkalmazottak bérezését is.
Mindezek mellett nagyobb szerepet adnának a területi önkormányzatoknak a fejlesztések összehangolásában és a térségi különbségek csökkentésében. Fővárosi és Megyei Fejlesztési Alapokat hoznának létre. A szeptember 3-i ülés tétje tehát jóval több annál, hogy az önkormányzatok rövid távon kapnak-e több pénzt. A nyolc országos érdekszövetség az önkormányzati rendszer finanszírozásának, feladatainak és az állammal való kapcsolatának átfogó újragondolását tette a kormány asztalára.