Misztikus labda

Azt ugye tudjuk, hogy a fiúk nem sírnak? Vagy csak néha. Hisz nagyobb megrázkódtatások olykor azért elgyengíthetik a zord férfiembert is. Például, ha nem láthatja kedvenc csapata meccsét. Vagy, ha láthatja, de az csúnyán kikap. Az utolsó percben. Igaztalanul. Persze mindig csalással. Mert az életük – na jó, színt vallok: az életünk – egy hülye labda körül forog. Vagyis inkább együtt forognak. Az élet a labdával. Futball-létünk meghatározza (civil?)életünket, szerelmek fonódnak össze meccsekkel, csókok gólokkal. Itt azért megjegyzem: szerelmet cserélhetünk, kedvenc csapatot soha, a fociszerelem gyerekkortól halálig gyötör. Nem egyszerű dolog ez, sokkal inkább misztikus. Esterházy Péter Utazás a tizenhatos mélyére című könyvét javaslom a témában, de még inkább Nick Hornby Focilázát, mely alapmű focirajongóknak és az őket megérteni vágyóknak, vagy itt és most ajánlom az újpesti Hanula Zsolt Péter A fiúk nem sírnak című remek novelláskötetét, melyen érződik, hogy a szerző valószínűleg olvasta a citált műveket.

„A futball szerintem mindennél jobban leképezi az életet és ez jóval több, mint amennyit a pénztárnál végiggondol az ember. Egyrészt nem te döntöd el, hogy részt veszel-e benne, hanem jön és visz magával.” – írja Hanula a kötet címadó, legnagyobb terjedelmű és súlyú novellájában, melynek hőse életének legmeghatározóbb emberéről, futballőrült édesapjáról, és a saját focihoz fűződő viszonyáról mesél. A hős valószínűleg ez esetben a szerző, a kedvenc csapat meg az Újpest, vagyis a mű önéletrajzi ihletésű lehet, de ez tulajdonképpen mindegy is, hisz a fociban és az irodalomban könnyedén összefonódik a fikció és a valóság. Apa, barátok, pofonok, szerelmek, zene, könyvek, filmek, humor és némi könny (mert hát a fiúk is sírnak néha). Meghatározó dolgok ezek a magunkfajták életében, és meghatározzák Hanula Zsolt Péter novelláskötetét is. Mindez persze a foci misztikumával átitatva.

Hanula Zsolt Péter: A fiúk nem sírnak, Fiatal Írók Szövetsége, 2013

Juhász Mátyás